Mario Draghi helikoptere nem száll fel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHelikopterekről és a németekről esett a legtöbb szó az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tegnapi ülése utáni sajtótájékoztatón, ahol Mario Draghi elnöknek a legkevésbé az aktuális döntésekre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolnia, hiszen az EKB nem változtatott sem a kamatokon, sem a mennyiségi lazítás kondícióin. Bevezetőjében Draghi azért kifejtette a döntés hátterét, emlékeztetve arra, hogy bár van némi növekedés, sok a hátráltató tényező – ezek között többször visszatért a szerkezeti reformok késlekedésére –, összességében pedig továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik az eurózónában a növekedést.
Az EKB arra számít, hogy a meghatározó kamatok a mai vagy még annál is alacsonyabb szinten maradnak jó ideig – hangsúlyozta a bevezetés –, de mindenképpen túl az eszközvásárlási program belátható horizontján. Draghi ezzel nyilván el akarta oszlatni a márciusi ülés utáni kételyeket: az elnök akkor egy megjegyzésében arra célzott, hogy talán nem lesz több kamatvágás, ami jókora piaci felfordulást váltott ki. Most az EKB egyelőre a célzott hosszú távú refinanszírozási manőverek (TLTRO) újabb négy menetének júniusi beindítására fókuszál – ez ingyenpénzt jelent majd a bankoknak –, valamint arra, hogy megkezdik a vállalati kötvények vásárlását is.
Helikopterpénzre, vagyis nyakló nélkül nyomtatott, támogatásokon keresztül közvetlenül a fogyasztóknak juttatott pénzre azonban ne számítson senki – tette világossá Draghi, aki több újságírónak is azt válaszolta, hogy ezt a felvetést meg sem vitatták. Többen kérdezték az utóbbi időben Németország felől érkező bírálatokról is – ezek lényege az, hogy a túl alacsony kamatok ártanak a németek megtakarításainak, különös tekintettel a nyugdíjcélúakra. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legutóbb odáig ment, hogy kijelentette: részben az EKB tehet az euroszkeptikus, bevándorlásellenes AfD párt felemelkedéséről is. Az EKB mandátuma arra szól, hogy az egész eurózónában biztosítsa az árstabilitást, nem csak Németországban – szögezte le Draghi, hozzátéve: a bank a törvénynek engedelmeskedik, nem a politikusoknak, függetlenségét pedig a törvény rögzíti. A legutóbbi döntéseket egyébként egyhangúan hozta meg a kormányzótanács – szólt vissza a kritikáknak.
Draghi kitért a negatív jegybanki betéti kamatra is, felidézve, hogy a héten közzétett hitelezési felmérés szerint élénkül a vállalatok hitelezése, illetve hitelkereslete. Az egynapos jegybanki kamat már több mint egy éve negatív, az EKB adatai szerint ez idő alatt nem csökkent a tranzakciók száma, a bankok kamatjövedelme az eurózónában összességében még nőtt is – emlékeztetett, elismerve, hogy nagy különbségek lehetnek az egyes pénzintézetek között.
Időre van még szükség ahhoz, hogy az EKB intézkedései elérjék a kívánt eredményt – ismételte többször is az elnök, és figyelmeztetett: a bírálatok kontraproduktívak lehetnek. Ha megkérdőjeleződik a bank hitelessége, az árt az üzleti és a fogyasztói bizalomnak, így még később induhat meg az élénkülés, és további lazításra lehet szükség.
Várják a vállalati kötvényeket
Az EKB júniusban induló vállalati kötvényvásárlási programját (CSPP) az eurózóna hat jegybankja koordinálja majd (a belga, a német, a spanyol, a francia, az olasz és a finn), mindegyik térség egy-egy területéért felel majd. A vásárlások mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon zajlanak majd, de állami érdekeltségű vállalatok papírjaiból csak a másodlagoson vesznek.A kötvények alapfeltételei:
l euróban legyenek jegyezve
l legalább 3. fokozatú befektetésre ajánlott kategóriában legyenek
l minimum hat hónap, maximum harminc év lehet a lejáratuk
l a kibocsátó vállalat az eurózónában legyen bejegyezve (anyavállalata lehet azon kívüli, ha a többi feltételnek megfelel)
l a kibocsátó nem lehet hitelintézet vagy hitelintézet leányvállalata, és nem lehet vagyonkezelő sem
A kötvények alapfeltételei:
l euróban legyenek jegyezve
l legalább 3. fokozatú befektetésre ajánlott kategóriában legyenek
l minimum hat hónap, maximum harminc év lehet a lejáratuk
l a kibocsátó vállalat az eurózónában legyen bejegyezve (anyavállalata lehet azon kívüli, ha a többi feltételnek megfelel)
l a kibocsátó nem lehet hitelintézet vagy hitelintézet leányvállalata, és nem lehet vagyonkezelő sem -->
