Már egy lábon se áll az ipar

Eddig leginkább a kétkedő elemzők fanyalogtak, hogy egyetlen hajtóereje van a válság óta a magyar iparnak, mégpedig az autógyártás. Márciusban azonban mindenki meglepetésére éves alapon 2,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés munkanaphatástól megtisztítva, ezt már a gazdasági tárca se tudta mivel magyarázni. Nem csoda, hogy csendben maradtak, hiszen csak arról tudtak volna beszámolni, hogy majdnem három év után először esett vissza a termelés éves alapon. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese viszont elmondta: majdnem minden szektorban csökkenés volt, az ipari termelés több mint negyedét adó járműgyártásban csakúgy, mint a vegyipari és gépipari ágazatokban. Ráadásul kicsit rontották a februári adatot is, 1,8 százalékos növekedésről 1,6-re módosítva.

Ugyan a Volkswagen-botrány tavalyi kirobbanásánál sokan aggódtak, hogy majd csökken a termelés, ha romlanak az eladások, mégsem ez lett a magyar ipar növekedésének akadálya. A botrány hamar lecsengett, de a hazai autógyárak mostanra teljes kapacitáson pörögnek, ezért nem tudnak hozzájárulni a termelés bővüléséhez. „Az autógyártás már januárban és februárban is gyengélkedett, most azonban padlót fogott” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza.

A havi összevetés szerint még sanyarúbb a szektor helyzete: márciusban már ötödik egymást követő hónapja regisztrált csökkenést a KSH, ezúttal 1,1 százalékost. „Most már nem lehet azt mondani, hogy csak egy-két hónap rossz adatáról lenne szó, hiszen megint negatív meglepetést okozott a termelés” – emelte ki lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a Mercedes és az Audi képtelen többet termelni, mint egy évvel ezelőtt, így nincs húzóereje az iparnak sem. „A baj az, hogy a többi ágazat nem tudja átvenni az autó­ipar szerepét” – vélekedett Török Zoltán. Az Audi fejleszt, és a Mercedes is bejelentett egy beruházást, de ezzel már nem fog olyan magas szintre visszatérni az ipar növekedési üteme, mint korábban.

Tavaly 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés összességében, most az első három hónapban 0,3-nél tartunk, ám Németh Dávid szerint képes lesz 3-4 százalék közelébe gyorsulni a növekedés. Tavaly márciusban magas volt a bázis (akkor 9 százalék felett nőtt a termelés), ami szintén oka lehet a mostani visszaesésnek, de a második negyedévtől alacsonyabbá váló bázis segíti majd a növekedést – fejtette ki a K&H szakértője. Török Zoltán sem számít 5 százalékosnál magasabb éves átlagos növekedésre. „Ha a következő hónapokban sem jön meg a lendület, akkor nagyobb a baj, és lefelé kell módosítani az előrejelzéseket.”

Az első negyedéves GDP-növekedéssel azonban már így is gond lehet. A márciusig elért ipari növekedés gyakorlatilag stagnálást jelent, így a szektor hozzájárulása hosszú idő után szinte teljesen eltűnt. A tavalyi év utolsó három hónapjában még 7 százalék feletti volt az ipar hozzáadott értéke, most azonban borítékolható, hogy a 2015 negyedik negyedéves 3,2 százalékos GDP-növekedés után érdemben lassulhatott a dinamika.

Bajban az export is

Nemcsak az ipar gyengélkedik, hanem a külkereskedelem is. Márciusban az export euróban számított értéke 3,4, az importé 3,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – közölte a KSH. Az év első három hónapjában a kivitel euróértéke 1,6, a behozatalé 2,3 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma márciusban 966 millió euró volt.