Drágább az állam működtetése

Újra a válság előtti szintre emelkedhetnek a költségvetési szektor bérkiadásai, összefüggésben a közfoglalkoztatás tömegessé válásával, az életpályamodellek bevezetésével, valamint a bérkorrekciókkal – derült ki a jegybank tanulmányából. Az intézkedések hatására 2015-ben az állami bérkiadások ismét elérték az évtized eleji értéket, a GDP 10,5 százalékát, és 2016–2017-re elérhetik a GDP 11 százalékát.

Magyarország az elmúlt öt évben nem a bürokráciacsökkentés időszakát élte. Közfoglalkoztatottak nélkül a 2010-es 686 ezer főről a tavalyi év végére közel 700 ezerre nőtt a költségvetési szféra létszáma, az oktatásban viszont közel 16 ezer fővel csökkent a létszám. A központi kormányzat háttérintézményeinek idei évre tervezett összevonása és racionalizálása az MNB becslése szerint 6 ezer fős leépítéssel járhat, a jövő év elejére tervezett, további leépítés újabb 4 ezer főt jelenthet.

Eközben öt év alatt 23 százalékkal nőtt az állami alkalmazottak bére. Az MNB azzal számol, hogy 2015 végéig, három év alatt összesen 280 milliárd forintba került az életpályamodellek bevezetése (vagyis a pedagógusok, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók bérének emelése), a kormányhivataloknál azonban még csak most vezetik be az életpályamodellt. A jövő év végére már meghaladhatja az 500 milliárd forintot ezek halmozott költsége, ami nagyban hozzájárul a kormányzati szektor GDP-arányos kiadásainak növekedéséhez.

Ehhez adódik hozzá a felsőoktatási bérrendezés 10-12 milliárd forintos költsége, valamint az egészségügyi dolgozók tegnap bejelentett béremelése (ez az éves GDP 0,3 százalékát teszi ki), vagyis az állami működés még drágábbá válik, ha nem tesznek kiadáscsökkentő lépéseket.

Az életpályamodellek a munkajövedelem növelése mellett több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek hatásai hosszabb távon érvényesülhetnek: ilyen a várható munkajövedelem kiszámíthatósága, az életpályához tartozó követelmények ismerete, illetve a bérrendszer átláthatósága, az elvárható készségek és képességek meghatározása. Mindez az MNB szerint megteremtette az egyik szükséges előfeltételét az állami alkalmazottak teljesítményének követéséhez.

VG-szakértő: Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza

Kedvező folyamat, hogy a pedagógusoknál és az egészségügyben markáns béremelést láthatunk az eddigi komoly lemaradás után. Ám az állam működése irreálisan sokba kerül, de nem a bérek, hanem a túl magas létszám miatt, és más csatornákon is elfolynak a pénzek. Az állami szektorban a görögök után a magyarok a legnagyobb költekezők az EU-ban. Elegendő lenne 500 ezer jól fizetett állami alkalmazott, így lehetne hatékonyan működni. A költségvetési szférából át kellene terelni a munkavállalókat a magánszférába, amit átképzéssel segíthetnének elő – ehelyett megemelik a béreket, ami nem ösztönöz a váltásra. A bürokratikus és túl nagy állam működtetése nem javítja a versenyképességet.