Erősített a gazdaság

A szolgáltatások, az ipari termelés, valamint a búza- és kukoricatermés növekedése adott lendületet a magyar gazdaságnak a második negyedévben. A KSH részletes adatai alapján 2,6 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest az első negyedéves 1,1 után. (A hivatal 0,2 százalékponttal felfelé korrigálta az első negyedéves adatot a jó agrártermés miatt.) Kedvezőtlenebb képet fest a gazdaságról a munkanapok számával és a szezonális hatásoktól megtisztított adat, így mindössze 1,8 százalékos bővülésre volt képes a gazdaság április és június között.

Termelési oldalról a szolgáltatások növekedése vitte a prímet. A kereskedelem és a turizmus hasított, de nagyot nőtt az információ-kommunikáció ágazat teljesítménye is. Az ipari termelés kisebb mértékben, de bővült, amit elsősorban az elektronika segített. Ez újdonságnak számít, hisz az elmúlt években az autógyártás volt a növekedés motorja, mostanra azonban csaknem teljes kapacitással termelnek a nagy autógyártók, ráadásul modellfrissítések is lassították a termelésbővülést.

Az építőipar hanyatlása folytatódott: a második negyedévben az ágazat termelésének negyede tűnt el. Ezt elsősorban az uniós támogatások hiánya okozza, hisz az idei év elejétől már nem lehet lehívni forrásokat az előző EU-s költségvetési keretből, az újból (2014–2020) pedig még nem érkezik friss pénz.

Hasonló kép rajzolódik ki a felhasználási oldalon. A beruházások 20 százalékkal zuhantak – a vállalati és a kormányzati invesztíciók egyaránt visszaestek –, miután a fejlesztések döntő többségét EU-forrásból valósítják meg. A gazdaságot a lakossági fogyasztás egyre dinamikusabb bővülése hajtotta, ami a reálkeresetek 7 százalék feletti növekedésével függ össze. Az első negyedéves visszaesés után az export is támogatta a növekedést.

Elemzők szerint a következő hónapokban is a lakossági fogyasztás lehet a gazdaság húzóereje, miután a keresetek gyors növekedése – amit a munkaerőhiány is segít – fennmaradhat. Lassan azonban visszatérhet az infláció, miután a benzinárak már nem csökkennek, ráadásul a növekvő bérköltségek lassan áremelésre késztethetik a cégeket. Az infláció azonban várhatóan nem lesz nagyobb 1-2 százaléknál az év vége felé sem, így a bérnövekedés táplálhatja a fogyasztásbővülést.

Az év vége felé az EU-források lehívása ismét felpöröghet, ami csökkenteni fogja a beruházások és az építőipari termelés visszaesésének ütemét, a kormányzati programok hatására pedig évszázados mélypontról növekedésnek indulnak a lakásépítések. Elemzők szerint a Brexit és a kínai lassulás ellenére is maradhat a külpiaci konjunktúra, s ebből profitálhat a magyar export is, így a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozott maradhat. Az első fél évben 1,9 százalékkal nőtt a gazdaság nyers adatok alapján (szezonálisan igazítva 1,4-del), az év egészében pedig kissé 2 százalék feletti GDP-növekedés várható. Jövőre a nagy feldolgozóipari beruházások, az EU-források csúcsra futtatása és a lakásprogramok beérése miatt 3 százalék körüli ütemre gyorsulhat a növekedés üteme.

Elhúzott mellőlünk a régió

A régió sereghajtói maradtunk, ezen az sem segített, hogy az első negyedévi növekedés tempóját a másodikban sikerült megduplázni. Az Eurostat által fő számnak tekintett szezonálisan igazított 1,8 százalékos növekedésnél a szlovák (3,7), a lengyel (3,1) és a cseh (2,6) gazdaság is jobb volt. Nem szólva az 5,9 százalékot felmutató Romániáról, amely a fogyasztás közel 10 százalékos növekedésének és a mezőgazdaság kiugró teljesítményének köszönhetően éllovassá vált. Az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy az év első három hónapjához képest mért 1 százalékos magyar GDP-növekedéssel Románia mögött a másodikak vagyunk a dobogón az EU-ban. Ez azonban csak a minden várakozást alulmúló első negyedéves adatnak köszönhető.