Gyorsabb az Európai Unió, mint az Egyesült Államok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A júliusi előzetes és az augusztusi első becsléssel egyező növekedési mutatókat tett közzé kedden az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Az eurózóna negyedéves összevetésben 0,3, évesben 1,6 százalékkal, a teljes uniós gazdaság pedig 0,4 és 1,8 százalékkal bővült az áprilistól júniusig tartó periódusban. A megelőző három hónaphoz képest ez lassuló ütemre utal, hiszen a január–márciusi időszakban negyedéves alapon 0,5 százalékkal növekedett az eurózóna és az EU, míg az előző év hasonló időszakához képest 1,7 és 1,9 százalékkal. Akár a valutaövezet, akár a huszonnyolcak teljesítményét nézzük, az idén mindkettő meghaladja az amerikai gazdaságét, amely az első negyedévben – a megelőző három hónappal összehasonlítva – 0,2, a másodikban 0,3 százalékkal, éves alapon pedig 1,6 és 1,2 százalékkal emelte a bruttó hazai termék (GDP) értékét.
Az Európai Unióban a második negyedévben egyértelműen a kelet-közép-európai államok diktálták a leggyorsabb ütemeket, sorrendben Románia, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Velük szemben viszont Franciaország, Olaszország és Finnország viszont stagnált, míg a magyar szempontból elsődlegesen fontos Németország 0,4 százalékos negyedéves és 1,7 százalékos éves tempóra váltott.
A háztartások fogyasztása és főként az export pörgette az uniós gazdaságok motorját, míg a beruházások hatása semlegesnek bizonyult. A készletváltozás pedig negatívan érintette a GDP alakulását. Az uniós kivitel azért haladta meg a behozatalt, mert a halovány belső kereslet miatt lanyhul az import.
Előretekintve elemzők az amerikai gazdaság meglódulására számítanak, miközben az unióban nem várható a növekedés érdemi gyorsulása. Az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexe augusztusban a német feldolgozóipar gyengülését tapasztalta, a felmérést készítő cég előrejelzésében 0,3 százalékos valutaövezeti növekedés szerepel a harmadik negyedévre is.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tart ülést, s elemzők nem számítanak drámai bejelentésekre. Nemzetközi összevetésben az eurózóna teljesítménye nem rossz, de a kilátás nem túl biztató. A Roubini Economics szakértői – más piaci megfigyelőkhöz hasonlóan – úgy gondolják, hogy Mario Draghi jegybankelnök inkább a szóbeli beavatkozás eszközével próbálja növelni a gazdasági szereplők bizalmát, s elképzelhető, hogy a mennyiségi lazítási programot fél évvel, 2017 szeptemberéig meghosszabbítják. A bank stábja közzéteszi új növekedési és inflációs előrejelzését is.
