Lemaradt és szétszakadt a magyar gazdaság
Az elmúlt tíz évben a visegrádi országok között az utolsó helyre szorultunk, Lengyelország is megelőzött bennünket az egy főre jutó GDP-ben – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskeméten. Magyarország egyre hátrébb sorolódik az egy főre jutó jövedelemben.
Magyarország termelékenysége 2008 és 2014 között ugyan növekedett, de még mindig jócskán le van maradva a többi visegrádi országhoz képest – hangsúlyozta Palócz Éva. A Kopint-Tárki kutatása szerint a belföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége az összes méretkategóriában alacsonyabb munkatermelékenységgel rendelkeznek, mint a külföldiek. A hazai mikrovállalatok a nemzetgazdasági átlag 65 százalékát érik el, a 250 fő feletti belföldi vállalatok pedig majdnem elérik a nemzetgazdasági átlagot, vagyis rendkívül erős a dualitás. „A néhány feldolgozóipari óriás kimagasló, az átlagot jóval meghaladó termelékenysége határozza meg az átlagot” - mutatott rá.
A munkaerő allokációjában azonban rendkívül kedvezőtlen trendet figyelhetünk meg: 2005 és 2014 között azt látjuk, hogy az alkalmazottak száma pont ellentétesen mozog, mint a termelékenység. Vagyis sokkal több embert foglalkoztatnak a belföldi mikrovállalatok, ugyanakkor a belföldi nagyvállalatok száma és az alkalmazottainak a létszáma is csökkent. „A 2000-es éven második fele óta megbicsaklott a hazai nagyobb cégek növekedése” - hangsúlyozta. A külföldi tulajdonú nagyvállalatok létszáma növekedett a legnagyobb mértékben.
A külföldi cégek közül mindannyian többet fizetnek a nemzetgazdasági átlagnál – hangsúlyozta Palócz Éva. Az átlagot kétszeresen meghaladó béreket fizetnek a külföldi nagyvállalatok, ami összhangban van a termelékenységgel is.
A kutató rámutatott: Magyarországon a legmagasabb a külföldi és a belföldi cégek termelékenységének különbsége. A külföldieké háromszorosa a belföldiekének ilyen magas számot sehol sem találunk az Európai Unióban – mutatott rá Palócz Éva.
A Kopint-Tárki konjunktúratesztjében mindig megkérdezik, hogy a termelést mely tényezők akadályozzák. Elég sokáig a kereslethiány volt, amire leginkább panaszkodtak a magyar menedzserek, aztán a gazdasági környezet bizonytalanságára panaszkodtak – nem lehet ugyanis tudni, hogy holnap milyen törvényt terjeszt be egy képviselő, és aznap este meg is szavazzák –, de a legnagyobb problémává mostanra a szakképzett munkaerő hiánya vált.
Palócz Éva hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben soha nem panaszkodtak ennyire sokan a szakképzet munkaerő hiányára. Most 60 százalék tartja problémának a munkaerő hiányát a termelésére nézve. Már nem csak a szakképzett, hanem a szakképzetlen munkaerő hiányára is panaszkodnak – ismertette. Ez nagyon erős bérnyomáshoz fog vezetni a Kopint-Tárki vezére szerint, a kérdés az, hogy mi lesz azokkal a cégekkel, akik az átlagnál kevesebbet fizetnek és kisebb a termelékenységük is.
