Változatok a NAV csodafegyverére

Lendületet adhat az elektronikus számlázás elterjedésének az online adattovábbítás bevezetése – hangsúlyozta Mester Zsanett, az EY menedzsere egy szerdai háttérbeszélgetésen. Kiemelte: a piaci szereplők várják annak a jogszabálynak a tervezetét, amely meghatározza, hogy a százezer forint és az azt meghaladó áfatartalmú számlák esetében milyen adatokat milyen időközönként és hogyan kell majd 2017. július elsejétől online továbbítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A hatóság csodafegyverének tartott rendszerről annyit tudni, hogy törvényben határozták meg a bevezetésének jövő nyári határidejét, ám a részletkérdések csak most dőlnek el. A szereplők abban reménykednek, ezúttal valóban lesz idő arra, hogy a rendszert teszteljék is. Az előzetes elképzelések szerint akár már januárban indítottak volna egy tesztidőszakot az erre önként jelentkező vállalkozások bevonásával.

A szakértő szerint a vállalkozásoknak nem lesz teljesen új a rendszer, hiszen voltak előzményei. Jelenleg az egymillió forint áfatartalommal rendelkező számlák esetében részletes elszámolást kell küldeni az áfabevallások mellékleteként, miközben a számlázóprogramokban is meg kellett jeleníteni a NAV esetleges adatlekérésére szolgáló menüpontot (amely a hatóság előírásainak megfelelő struktúrában szolgáltat adatokat). Mester Zsanett elmondta: a számlázás maga nem feltétlenül kell hogy teljesen megváltozzon, például a papíralapú számlák is maradhatnak, csak ezekről adatot kell majd szolgáltatni elektronikus formában, online. A kérdés most az, hogy mindez milyen kötelezettségeket ró a vállalkozásokra: milyen gyakran és milyen formában kell adatot szolgáltatniuk. Az online adattovábbítás nem feltétlenül valós idejű – tette hozzá a szakértő, vagyis nem feltétlenül kell a számla kiállításának pillanatában az adóhatóságnak is átküldeni az adatokat.

Az e-számlázás és elektronikus archiválás esetén persze könnyebb lesz megfelelni az új elvárásoknak, de még akkor is, ha egy vállalkozás számlázóprogramot használ a papíralapú bizonylatok előállításához. Mester Zsanett szerint az elektronikus számlázás egyéb előnyei (az alacsonyabb költségek – a levelezés hiánya – a gyorsabb átfutási idő, az átláthatóság és a visszakereshetőség) miatt ez a rendszer egyébként is terjedne, ám az új előírások után mindenkinek érdemes lehet majd átgondolni ennek alkalmazását.

Két változatban gondolkodnak a kormánynál. Az egyikben az EKÁER-hez hasonlóan előírnák, milyen adatokat milyen formában kér az adóhatóság, és azokat a vállalkozások töltenék fel, küldenék be. Mester Zsanett szerint ez a megoldás könnyebben és egyszerűbben megvalósítható, hiszen a már egyébként létező korábbi rendszerek alapján a számlázóprogramok egyszerűbb módosításával lehetne áttérni. Ez a cégek számára olcsóbb lenne.

A másik elképzelés az online pénztárgépekhez hasonló megoldás volna: egy külön adattovábbító egységgel oldanák meg azt adatok továbbítását. Ez bizonnyal előnybe hozná azokat a vállalkozásokat, amelyek ilyen adattovábbítási egységeket gyártanak. Kézenfekvő, hogy a pénztárgépekbe ilyen egységeket gyártó vállalkozásoknak volna ez jó üzlet.

Visszaszorulóban az áfacsalás Magyarországon

Még mindig óriási probléma az EU-ban az áfacsalás – derült ki az Európai Bizottság tanulmányából. Csaknem 160 milliárd eurót tett ki az elcsalt áfa a 27 vizsgált tagállamban 2014-ben. A legmagasabb áfakulccsal (az általános kulcs 27 százalék) dolgozó Magyarország javuló tendenciát mutat, noha a kedvezményes kulcsokkal korrigált ráta hazánkban csaknem 16 százalékos, ami a második legmagasabb Románia után (17,6 százalék). Románia az EU legfertőzöttebb tagállama, ott az áfabevételek közel 38 százalékát csalták el. Magyarországon az áfabevételek 18 százalékát, mintegy 660 milliárd forintot nem sikerült beszedni 2014-ben, ami jelentős javulás az elmúlt évekhez képest. A jelentés szerint 2010 és 2013 között minden évben 22 százalék volt az elcsalt áfa Magyarországon, vagyis nagy áttörést sikerült elérni. Ugyanakkor így is a 18. helyen állunk a 27-ből, azaz van még hová fejlődni. A bizottság szerint egyes termékeknél kedvező a fordított adóztatás, az átsorolás a kedvezményes áfakörbe, de az ellenőrzés erősítése is pozitívan hat a bevételekre. Az utóbbi másfél évben Magyarországon jó eséllyel tovább javult a helyzet. Az online pénzárgépek bevezetése és használatának kiterjesztése, valamint a 100 ezer forint feletti számláknál bevezetendő adatszolgáltatási kötelezettség is visszaszoríthatja az áfacsalást. H. J.