Draghi nem érez fenyegetést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A piacok eligazításra vártak, de lényegében azt kapták, amire számítottak, ezért aztán idegesen reagáltak az Európai Központi Bank (EKB) elnökének egy-egy elejtett mondatára, hátha a közlés a szándékoltnál többet sugall. Hamar kiderült, hogy ez téves megítélés, de az államkötvényhozamok, a részvényindexek is élénk mozgásba kezdtek, az euró pedig gyengült a dollárhoz képest.
A kormányzótanács úgy döntött, hogy egyelőre mindent változatlanul hagy, és egyáltalán nem akarja meglepni a piacokat. Az irányadó kamat továbbra is nullaszázalékos, a betéti oldalon mínusz 0,4 százalékot számítanak fel a kereskedelmi bankoknak, miközben 0,25 százalékon nyújtanak hitelt nekik. A havi nyolcvanmilliárd euróra rúgó eszközvásárlási programot 2017. március végéig bizonyosan fenntartják, de a munkabizottságok szorgosan dolgoznak, hogy minden részletre kiterjedően munícióval lássák el a döntéshozókat arra az esetre, ha akadozna a mennyiségi lazítás végrehajtása, vagy ha változtatni szeretne a kormányzótanács a kereteken. A cél változatlan: a jelenleg 0,4 százalékos inflációnak meg kell közelíteni a két százalékot.
A befektetőket nem is a döntés lepte meg, inkább az, hogy a mostani ülésen nem is volt szó a mennyiségi lazítási program feltételeinek módosításáról, esetleges bővítéséről a változatlanul nagyon alacsony inflációs ütem miatt, s egyes sajtóértesülések ellenére arról sem, mikor és hogyan kellene majdan lezárni az eszközvásárlásokat, ahogy azt korábban az amerikai jegybank (Fed) már megtette. Decemberben azonban visszatérnek a témára, amikor az új előrejelzést is közzéteszik. A kérdésekre válaszolva Draghi annyit mondott, hogy a program nyilván nem tart örökké – érdekes módon erre a tényközlésre is reagáltak a piacok –, de a döntéshozók fejében meg sem fordul, hogy hirtelen véget vessenek az állampírok, a vállalati kötvények és a jelzálogeszközök vásárlásának. Sőt, a vállalati kötvények vétele kifejezetten sikeres, ráadásul megkönnyíti a bankok számára a kis- és közepes vállalatok hitelezését, olyannyira, hogy a nagy és a kisebb cégeknek nyújtott kölcsönök kamatai közötti különbség csökkent. Az államkötvények is elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre.
Nem érzi-e úgy – faggatták Draghit a tudósítók –, hogy politikai nyomás alá került? A brit miniszterelnök, Theresa May például a jövedelmi egyenlőtlenség fokozódásáért a laza jegybankokat tartja felelősnek, másokat pedig a túl alacsony, alkalmasint negatív kamat aggaszt. Egyértelmű nemmel felelt az EKB elnöke, szerinte a jegybanki függetlenség nincs veszélyben. Az alacsony kamat pedig képes volt mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre kedvezően hatni. Az egyenlőtlenség fő oka Draghi szerint a munkanélküliség, ám ha sikerül serkenteni a gazdaságok bővülését, akkor hosszabb távon a jövedelmi különbségek mérséklődéséhez is hozzájárulnak a központi pénzintézetek.
Bevezetőjében Draghi hosszabban beszélt a strukturális reformok sürgető szükségességéről a potenciális növekedés gyorsítása, a termelékenység emelése végett, de egyben növekedéspárti fiskális ösztönzést szorgalmazott, persze a stabilitási paktum keretei között.
