Szorongatja az EKB az MNB-alapítványokat

Ha az Európai Központi Bank (EKB) jó ideje tartó vizsgálata úgy találja, hogy sérül a monetáris finanszírozás uniós tilalma azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné nevű alapítványai alapításukat követően mintegy 200 milliárd forint értékben vettek állampapírokat, akkor megfontolja, hogy emiatt indítson-e kötelezettségszegési eljárást. Mindezt Mario Draghi, az EKB elnöke közölte az Udo Bullmann európai parlamenti (EP) képviselőnek írt válaszlevelében.

Draghi megfogalmazása keményebb ahhoz képest, mint amit az ugyanezen aggályokat felvető Molnár Csabával, a DK EP-képviselőjével közölt idén tavasszal. Igaz, az EKB elnöke már akkor is figyelmeztetett arra, hogy a jegybankoktól jogilag elkülönülő, ám közvetlen befolyásuk alatt működő szervezetekre is vonatkozik az a tilalom, miszerint nem vásárolhatnak államadósságot megtestesítő papírokat az elsődleges piacon.

Szankciót azonban Draghi a Molnárnak írt levelében még nem helyezett kilátásba, s ennek kapcsán idehaza egyesek bagatellizálni próbálták az EKB fellépését, mondván: annak következménye egy ejnye-bejnyénél több aligha lesz. Már csak azért sem, mert az EKB a válság 2008. őszi pénzügyi kitörése óta kétségtelenül maga is vásárolt állampapírokat – méghozzá jelentős értékben – a mennyiségi lazításnak hívott pénznyomtatási programjának keretében. Csakhogy az EKB nem az elsődleges piacon, tehát közvetlenül a kibocsátótól, vagyis az egyes államoktól vett, hanem már a másodpiacon, az állampapír birtokosaitól, jellemzően kereskedelmi bankoktól. Ezzel szemben az MNB-alapítványok közvetlenül a magyar államtól szerezték be állampapírjaikat. Ezt maga Fekete Zoltán, az alapítványok ma már közel 268 milliárd forintos vagyonát kezelő cég vezérigazgatója ismerte el a Figyelőnek a nyár elején adott interjúban, miszerint „ha volt is ilyen, általában törekedtünk arra, hogy a másodlagos piacon vegyünk állampapírt”. Azt, hogy az idén tavasszal még mintegy 200 milliárd forintnyit kitevő állampapír-portfóliójuk mekkora része származik az elsődlegesen piacról, pontosan nem tudni, noha vagyonuk kezelője a szóban forgó interjúban azt is állította, nem hiszi, hogy a világon létezik olyan alapítvány, amelyik átláthatóbb, mint a fél tucat Pallas

Athéné. Ám az arány az EKB-t aligha érdekli, akár egyetlen forintnyi elsődleges állampapírvétel is az uniós monetáris finanszírozás megsértését jelenti.

Draghi a Bullmann-nak írt levelében leszögezte, hogy az EKB az EU működéséről szóló szerződésében rábízott felelősséget nagyon komolyan veszi. Márpedig e szerződés megtiltja mind az EKB, mind a nemzeti központi bankok számára, hogy államadósságot megtestesítő értékpapírokat vegyenek azzal a céllal, hogy a monetáris finanszírozás tilalmát megkerüljék. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.

Az MNB-alapítványok továbbra sem tartják jogszabályellenesnek, hogy állampapírban tartsák a vagyonukat – ismételte meg immár sokadszorra az MTI-nek Fekete annak kapcsán, hogy Draghi immár kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba. Ha viszont biztosak az igazukban, nem érthető, miért kezdték el mégis leépíteni állampapír-portfóliójukat: szeptember végén már „csak” 156,89 milliárdnyira rúgott az állomány, miután közel 50 milliárdnyit eladtak, az azokért kapott pénzt pedig ingatlanokba fektették.

Az Eurostatnak sem tetszik

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat vizsgálja, hogy az MNB-alapítványok átvettek-e állami feladatokat – olvasható az Eurostat legfrissebb, a 2015-ös államháztartási és államadósság-adatokról kiadott jelentésében, amelyben záradékkal látták el a magyar adatokat. Az Eurostat jelezte, továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az Eximbank működésével összefüggő eredményeket figyelembe kell venni Magyarország deficit- és államadósság-számaiban mint azokat növelő tételeket. Ha ennek ellenkezőjéről nem tudják meggyőzni a magyar hatóságok a hivatalt, akkor a tavaly év végi 74,7 százalékos GDP-arányos államadósságot akár 2 százalékponttal is megnövelhetik.