Célzott lövéseket adnak le

Nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, de meglepetésre tovább szűkítették a kamatfolyosót, ezzel tovább lazítva a monetáris kondíciókat. Az egynapos fedezett hitel kamatát 15 bázisponttal, 0,9 százalékra, az egyhetesét 10 bázisponttal, 1 százalékra csökkentette a Matolcsy György vezette testület. Ezzel az alapkamat lett a kamatfolyosó teteje. Az egynapos betétét mínusz 0,05 százalékos szintjéhez nem nyúltak hozzá.

A jegybank a kamatfolyosó szűkítésével tovább tereli a bankközi forrásokat az állampapírpiacra, és szándékai szerint a hitelezést is élénkíteni kívánja – vélte Kiss Mónika, az Equilor szakértője. Az MNB a mai tendert – ahol korlátozni fogják a 3 hónapos betétben elhelyezhető források nagyságát – 450 milliárd forint értékben hirdeti meg, de az elfogadott mennyiség a jelenlegi konszenzus szerint 300-350 milliárd forint körül lehet majd. Vagyis az MNB egyre több eszközzel próbálja kiszorítani a bankokat a betétből.

Korábban az MNB a 3 hónapos irányadó eszköz limitjét 900 milliárd forintban állapította meg 2016 végére, de egyes piaci elemzők már ennél is alacsonyabbra számítanak. Ezzel a lépéssel felerősödik a bankközi Bubor irányadó jellege, és még tovább csökkenhet ez a már most is 0,7 százalék alatt lévő kamat, hiszen a jegybank tovább folytatja a kereskedelmi bankok kiszorítását a jegybanki eszközökből. A tanács közleménye szerint ha „a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával”. A monetáris feltételek lazulása a forint árfolyamára is hatással lehet. Kiss Mónika szerint az év végére a 310 feletti euró-forint kurzus kényelmesnek látszik a jegybank és a piac számára is. A forint árfolyamát gyakorlatilag minden makrogazdasági tényező erősítené: az óriási külkereskedelmi többlet, az alacsony költségvetési hiány és a felminősítések is, idén ugyanis mindhárom nagy hitelminősítőnél kikerültünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából, ami növeli a keresletet a magyar állampapírok iránt. Egyedül az MNB lépései gátolják meg a felértékelődést.

Egy ideig még így is lesz, vagyis laza is maradhat a monetáris politika. „Hosszabb ideig, akár 2017 végéig változatlan alapkamat valószínűsíthető. További nem konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült” – vélekedett Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. Matolcsy György MNB-elnök két hete a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, hogy akár 2018–19-ig is fenntarthatják a 0,9 százalékos alapkamatot.

Ezt csak a nagy béremelési hullám írhatja felül. Ürmössy Gergely, az Erste közgazdásza szerint a gyors ütemű béremelkedés, illetve a bejelentett 2017-es minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés inflációs kockázatokat hordoz, ami azt jelenti, hogy a tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését. Ürmössy úgy véli, a túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a ma vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethetnek. A tanács tegnapi közleménye azonban jelezte: az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.

Londoni elemzők kamatvágást várnak

Londoni elemzők szerint lenne mozgástér az MNB alapkamatának csökkentésére. A Capital Economics azt várja, hogy a jegybanki kamat 2017 első felében 0,3 százalékponttal, 0,6 százalékra csökken a jelenlegi 0,9-ről. A legtöbb elemző azonban nem gondolja azt, hogy az MNB csökkentésre szánja el magát. (MTI/VG)