Donald Trump búcsút intett a szabadkereskedelemnek

Donald Trump a YouTube-ra feltöltött videóüzenetben mondta el, mire készül rögvest a beiktatása után. A kampányban is elhangzott ígéreteknek megfelelően, egyebek mellett a kereskedelmi szerződések felülvizsgálatát indítaná meg, de legelőbb visszavonná az Egyesült Államokat a csendes-óceáni partnerségből (TPP), amelyről az Obama-kormányzat éveken át keményen tárgyalt, s a távozó elnök egyik történelmi öröksége lehetett volna.

A választási hadjárat hevében Hillary Clinton demokrata jelölt is ódzkodott attól, hogy dicsérje a TPP-t, amelyet egyébként a kongresszusi republikánus többség mind ez ideig nem ratifikált, és most már nem is tűzi napirendre. A TPP-nek külön érdekessége azonban, hogy szigorú környezetvédelmi, munkajogi előírásokat vezet be, részletesen kitér az adatok és a szellemi tulajdon védelmére, vagyis tartalmazza mindazt, amit Donald Trump hiányol az 1994-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményből (NAFTA), amely szintén újratárgyalásra vár. A megválasztott tanácsadói azonban még szigorúbb feltételeket szeretnének kicsikarni.

A hétfő esti nyilatkozat után Abe Sinzó japán kormányfő, aki a múlt héten már találkozott Donald Trumppal, közölte: semmi értelme, hogy az érintett országok – Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam – Washington részvétele nélkül érvénybe léptessék a megállapodást. Ennek nyomán – írta kedden a Financial Times – kétségkívül növekednek Peking esélyei, hogy alternatív szabadkereskedelmi megállapodást ösztönözzön, amelynek természetesen maga is tagja lenne. A TPP egyik célja éppen Kína befolyásának a gyengítése volt.

Az ausztrál miniszterelnök, Malcolm Turnbull nem olyan borúlátó, mint Abe Sinzó, és még reméli, hogy Trump meggondolja magát. Új-Zéland, amely most megerősítette, hogy jövőre megkezdődnek a tárgyalások a Kínával kötött kereskedelmi megállapodás bővítéséről, szintén aggódik. John Key kormányfő szerint az Egyesült Államok úgyis belátja, hogy kereskednie kell Ázsia gyorsan növekvő gazdaságaival. Elemzők is emlékeztetnek: a nemzetközi értékláncokba beágyazódott amerikai vállalatok nagyon rosszul járhatnak, ha Trump – mint sejteni engedte – akár vámháborúba is bonyolódna, hogy az „elvitt” munkahelyeket visszaterelje az Egyesült Államokba.

A kereskedelmi egyezkedés nem egyirányú utca – írta a Reuters kedden szakértőket idézve –, a kereskedelmi tárgyalásokon engedményekre engedményekkel kell reagálni. A Mexikóban gyártott autókra például aligha vethet ki Trump 35 százalékos vámot a NAFTA hatályon kívül helyezése nélkül. A TPP-ben elért alkunak része egyébként Mexikó és Kanada is, a NAFTA másik két résztvevője, s mindkét kormány jelezte, kész a szerződés korszerűsítésére. Ebben az esetben azonban Washingtonnak figyelembe kell vennie, hogy Kanada és Mexikó nagyobb hozzáférést kér majd az amerikai közbeszerzési eljárásokhoz, különös tekintettel a beígért állami infrastrukturális fejlesztési programra. Ezen túl szó lesz például a mexikói agrártermékek amerikai behozataláról, valamint arról a vitáról, vajon Kanada nyújt-e állami támogatást a lágyfa fűrészáru exportjához. Az Economic Policy Institute szerint csaknem egymillió amerikai munkahely veszett el a NAFTA miatt, míg az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája ötmillió új állásról tud. A kongresszusi kutatószolgálat leszögezi, a NAFTA inkább az amerikai nagyvállalatok versenyképességét javította a hatékonyabb értékláncok jóvoltából.