Az idei 2 százalékos gazdasági növekedés után 2,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP a GKI Gazdaságkutató havi prognózisa szerint. Úgy vélik, hogy a magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra a harmadik negyedéves 2 százalékos ütem után, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten kedvező volt, és a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak.
A jövő évi kockázatokat növeli a világkereskedelem bővülésének lassulása, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi kegyelmi állapota (rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak) ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újra kezdődő dagályának hatására több lesz a beruházás, és ezt még fokozza a lakásépítés élénkülése.
A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami – az infláció gyorsulását is figyelembe véve – valószínűvé teszi az idei 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és a 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését – véli a GKI. Szerintük kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e elviselni a bérköltségek emelkedését, ami „szürkülést” okozhat a gazdaságban.
Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér – emelte ki a kutatócég. Mindez csökkenti az egyébként nagyon magas aktívumot, ugyanakkor ezt a kiesést a beérkező EU-transzferek bőven ellensúlyozzák, ezért a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege jövőre ismét emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.