Megszenvedi a Brexitet a brit gazdaság

Sokkal lassabban bővül majd a brit gazdaság, mint korábbban várták, a költségvetés pedig nem hogy nem kerül egyensúlyba a 2019/2020-as pénzügyi évre, hanem 122 milliárd fonttal meg is nő a finanszírozási igénye 2021-ig. Ezek voltak a legfontosabb közlendői Philip Hammond brit pénzügyminiszternek ma, pontosan öt hónappal a Brexit-szavazás után tartott őszi beszámolóban; a költségvetési év felező idejében megtartott beszámolót azért vezették be 2010-ben, hogy legyen mód a kiigazításokra, amit a népszavazás utáni helyzet most különösen indokolttá is tesz.

A márciusban, még az előző kormány idején jelzett 2,2 százalék helyett a Költségvetési Felelősségi Hivatal már csak 1,7 százalékos növekedést prognosztizál 2017-re. A Cameron-kormány tervei közül megmarad a most 20 százalékos társasági nyereségadó 17 százalékra csökkentése, emellett az olaj- és gázipari szektor továbbra is számíthat arra, hogy nem növelik a termékeikre kivetett jövedéki adót. Hammond több nagyobb infrastrukturális, illetve lakásépítési projektet is bejelentett, a fogyasztást pedig a minimálbér emelésével is serkentené: jövő áprilistól 4 százalékkal 7,50 fontra nő a 25 évnél idősebbek legalacsonyabb órabére.

Hammond nem csak első őszi beszámolóját tartotta meg pénzügyminiszterként, hanem az utolsót is: mind elmondta, Theresa May kormányfővel közösen úgy döntöttek, nincs szükség arra, hogy évente kétszer is hozzányúljanak az adókhoz. Jövőre még tavasszal készül el a következő büdzsé, utána azonban átállnak az őszi elfogadásra.