Történelmi béralku született

Eleget tettem annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy béremelésben menjek el a falig – hangsúlyozta tegnap Varga Mihály a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követő sajtótájékoztatón, ahol a szociális partnerekkel sikerült megállapodniuk a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. A nemzetgazdasági miniszter fontos mérföldkőnek nevezte a béralkut, amely alkalmas arra, hogy – egy hatéves terv alapjaként – új növekedési pályára lökje a jelenleg 2-3 százalék között bővülő gazdaságot.

A megállapodás lényege, hogy a kormányzat javaslatát végül elfogadták a munkaadók képviselői is: így a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő 2017-ben. Cserébe a munkáltatói járulékok jövőre 5 százalékponttal csökkennek, míg korábban

4 százalékpontot tervezett a kabinet, a vállalati szféra viszont korábban legalább hatot kért. 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik, a járulékok pedig 2 százalékponttal csökkennek. Az alkunak az is része, hogy ha a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban.

„Minden partner elment a határáig” – jegyezte meg Varga, de a munkaadók képviselői láthatóan nagyobb súlyt éreznek magukon, mint a többieken. „Mi vállaltuk a legtöbbet” – szögezte le Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, aki hozzátette: nagy teher a munkaadóknak a minimálbér és a bérminimum jelentőse emelése és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

„Kényszeredetten, a munkaadói szervezetek közül utolsóként és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írta alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége [VOSZ] a mai bérmegállapodást” – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A szervezet főtitkára hangsúlyozta: csak azért adták végül a nevüket a béralkuhoz, mert nem akartak kilépni a társadalmi érdekegyeztetés rendszeréből, és nem szerették volna felvállalni, hogy megakadályozzák a legkisebb keresetűek bérfelzárkózását, amely céllal egyébként egyetértenek. A VOSZ véleménye szerint a mostani béralkuval az állam és a munkavállalók járnak jól, miközben a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások (kkv-k) tömegei számára egyáltalán nem előnyös a megállapodás.

„Az állam sokkal mélyebben belenyúlhatott volna a zsebébe, hogy érdemben kompenzálja a jelentős tehernövekedést, hiszen az államháztartás helyzete stabil, az emelkedő legkisebb bérek révén pedig jelentősen növekedni fognak az adó- és járulékbevételek, gondoljunk csak a magasabb szja-, illetve a bővülő fogyasztásból eredő nagyobb áfa-, jövedékiadó-bevételekre” – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A VOSZ szerint a kkv-ken nem segít a társasági adó csökkentése, amelynek 10 százalékpontos mérséklése a Magyarországon működő félmillió vállalatból mindössze 1100-1200-at érint, a többinek csak egy százalékponttal lesz kisebb a nyereségadója. A főtitkár szerint a kkv-k számára ugyanakkor számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken, nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll.

Elégedettek a szakszervezetek

Történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, mivel ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges összeget. A további küzdelmet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér-emelés meg is valósuljon. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta: „Az elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017–2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki.”