Kisboltok nagy gondban

Tovább csökkent a létszám a hazai boltokban, a kereskedők béremeléssel sem bírják tartani a létszámot – derül ki a Blokkk.com szakportál legfrissebb elemzéséből. A kiskereskedelemben dolgozók száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén júliusban érte el csúcsot, a 193,4 ezer főt. Ebben a nyári diákmunka is szerepet játszott, ezt követően azonban hónapról hónapra csökkent az alkalmazottak száma. Október végéig majd ezerhétszázzal dolgoztak kevesebben a kiskereskedelmi üzletekben, mint egy évvel korábban.

Így nem meglepő, hogy októberben kis híján félmillió órára bővült a túlóráztatás, ami ötödével haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A szakportál szerint az élelmiszerboltokban a legsúlyosabb a helyzet, ahol év közben is folyamatosan csökkent a fizikai dolgozók száma, és január óta másfél ezer fővel apadt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma. A különféle iparcikkeket árusító üzletekben árnyaltabb a kép, és kisebb hullámzás, igaz, itt magasabbak is a bérek.

A KSH adatai szerint az első három negyedévben tovább nőtt az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelmi ágazatban: a tavalyi harmadik negyedévben 3700 állást nem tudtak betölteni a cégek, az ideiben már valamivel több, mint 4800-at. A munkaerőhiányt a kereskedelmi vállalkozások béremeléssel próbálták meg enyhíteni: a havi bruttó átlagkereset októberre bruttó 164 ezer forintra nőtt a bolti fizikai dolgozók körében, ami az egy évvel korábbi 148 ezer forinthoz képest 10 százalék feletti növekedés.

De a kereskedelemben még csak közepesnek tekinthető a munkaerőhiány más ágazatokhoz képest – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi vállalati felméréséből. A kereskedelemben, az élelmiszer-, a feldolgozó-, a gép-, az építő- és a fémiparban – az összlétszámhoz viszonyítva – 12 és 16 százalékos sávban mozog a létszámhiány. A könnyűiparban (32 százalék) és az üzleti szolgáltatások terén (23 százalék) viszont jóval magasabb ez az arány. Legkevésbé (5 százalék) a vegyipari cégek érzik szűkösnek a munkaerő-utánpótlást.

A GKI szerint a munkaerőhiány cégméret szerint is eltérően alakul. A 20 fő feletti vállalkozások közül a legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató cégek küzdenek: a meglévő létszám 9 százalékát tudnák azonnal felvenni. Így önmagában ezek a vállalatok összesen 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának foglalkoztatni. A probléma hasonlóan súlyos az 51–150 főt foglalkoztató vállalatoknál is, amelyek 36 700 fős hiányról számoltak be (ez a jelenlegi létszám 12 százaléka), míg a 150–250 fős kategóriában 6 százalékos a létszámhiány. Összességében a 20 fő feletti vállalati szektorból, amely összesen mintegy 1,4 millió munkavállalót foglalkoztat, nagyságrendileg 133 ezer ember hiányzik.

Meglepő módon a legtöbb munkavállalót a 20 fő alatti vállalkozások keresik, ezek a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni. Ők jellemzően hazai tulajdonosi körrel rendelkeznek, főleg a magyar piacra dolgoznak, emiatt erősen költségérzékenyek. Valószínű, hogy emiatt is nehezebben tudják megtartani a dolgozókat, mivel kisebb béremelésre képesek. Ebben a körben a GKI 207 ezer fősre becsüli a hiányt, tehát a hazai vállalati szektorból összesen 340 ezer munkavállaló hiányozhat.

„Az összképhez az is hozzátartozik, hogy a cégek hajlamosak némileg túlbecsülni a hiányzó létszámot, vagyis nem feltétlenül tudnának azonnal felvenni ennyi embert” – magyarázta a Világgazdaságnak Molnár László, a GKI vezérigazgatója. A válaszadók ilyenkor feltételezik a legoptimistább verziót, amikor üzleti terveik mindenben a várakozásoknak megfelelően alakulnak a közeljövőben.