Szemléletváltás, innováció, új piacok – a jövő kihívásai

A nemzetgazdasági miniszter a VOSZ decemberi évzáró összejövetelét megnyitó beszédében szólította meg 2016 egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménye kapcsán a szövetség elnökét, felidézve a hat évre szóló megállapodás, a minimálbért és garantált bérminimumot rögzítő dokumentum megszületését és aláírását.

A ciklus kezdetén az itthon és külföldön egyaránt kétkedéssel fogadott kormányzati gazdaságpolitikáról a miniszter szerint mára számos ponton bebizonyosodott, hogy működőképes, és hogy hajdan jól kezdtek hozzá a dolgukhoz. Seneca máig híres mondása szerint a jó kezdet fél siker, de mostanra fél sikereknél jóval többet értek el a gazdaság együttműködő szereplői – kezdte évértékelő beszédét Varga Mihály.

– Napjaink feladata immár az, hogy kibontsuk azokat a lehetőségeket, amelyeket megteremtettünk magunknak – mondta a miniszter, újból emlékeztetve a kormány sokat hangoztatott céljára, hogy elősegítse a felzárkózást a legfejlettebb ipari államokhoz. Ez viszont nem megy magasan képzett munkavállalók és magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalatok és vállalkozások nélkül, ezért a kormány három gazdaságfejlesztési fókuszt jelölt ki. Nevezetesen a versenyképesség erősítését, a foglalkoztatás és ezen belül is a minőségi foglalkoztatás bővítését, illetve a magyar vállalkozások erősítését. Mára adottak a fejlődés lehetőségei – hangsúlyozta Varga –, miután a gazdaság teljesítménye a 2013-as fordulatot követően minden évben 3 százalék feletti eredménnyel nőtt, és jó adatra van kilátás idén is.

Mint elmondta: a külkereskedelmi forgalom többlete stabil, 2016 szeptemberében 3,2 százalékkal nőtt az export, és 2,6 százalékkal az import volumene. A külkereskedelmi többlet mérlege szeptember végén 7,7 milliárd euró volt. Az államháztartás helyzete is évek óta stabil, a hiány mértéke rendre alacsonyabb a tervezettnél, ami együtt jár az államadósság folyamatos csökkenésével. Ezzel számolnak idén is.

A rendszerváltozás óta legalacsonyabbnak számító, jelenleg 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta korszakhatárt jelent – mondta –, 2010-hez képest ugyanis 695 ezerrel emelkedett a munkában állók száma Magyarországon, a nettó reálkeresetek 7,6 százalékkal nőttek idén. A foglalkoztatás területén immár olyan eredmények születtek, amelyek azt mutatják, hogy az extenzív munkaerőpiaci programokat le kell zárni, a bővülés további útja a termelékenység emelésén, a technológiai fejlesztéseken és a kapacitás bővítésen át vezet – szögezte le Varga Mihály.

E célokat szolgálja az iparosítás stratégiája, az Irinyi-terv, amelyhez ugyancsak szükségesek a pénzeszközök, konkrétan az uniós támogatási programok is, ezeket a jövő év középéig meg tudják hirdetni, a pályázatokat ki tudják írni – ígérte. A kkv-kategóriából kinőtt, emiatt uniós forráshoz jutni képtelen nagyvállalatok beruházásainak támogatását egy külön program keretében biztosítják majd. A kkv-k fejlődésének segítése persze továbbra is ki­emelten hangsúlyos, hiszen ez a kör adja a hazai munkahelyek számának több mint kétharmadát, a bruttó hozzáadott érték 54 százalékát és az elért árbevétel 58 százalékát. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások miként tudják modernizálni, hatékonyabbá tenni a tevékenységüket, és új piacokat találni. A szakpolitikus felhívta a figyelmet, hogy a feltételek mindezekhez adottak, a reálbérek idén több mint 7 százalékkal nőttek, ezt a következő két évben össze kell kötni a munkáltatói adóterhek csökkentésével. Utóbbinak nemrég akár 7,5 százalékos csökkentéséről döntöttek, hozzátéve a társasági adó szintjének mérséklését, amelyet a korábbi két kulcs helyett 9 százalékos szintben határoztak meg 2017-től. Összességében úgy számítható, hogy ez a megállapodás 2-3 százaléknál magasabb mértékű gazdasági növekedést tesz lehetővé, sőt a végeredmény jövőre a várt 3,1 százaléknál is több lehet – vázolta fel a jövőképet a tárcavezető.

Nemcsak az adók, hanem az adózással töltött idő is csökkenhet hamarosan a cégeknél, már a most elfogadott adómódosítások is lényegében minden elemükben a vállalkozásokat segítik – fejtegette tovább a miniszter, nem feledve el kihangsúlyozni a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, ami, mint leszögezte: egyszerre próbálja elérni a bérnövekedést, a hatékonyság és versenyképesség javulását, méghozzá hosszú idő után nem egy, hanem hat évre szóló megállapodás keretében. A VOSZ-nak, konkrétabban Demján Sándornak megköszönte Varga Mihály, hogy részt vett, és keményen, határozottan képviselte a vállalkozói oldal érdekeit úgy, hogy képes volt kompromisszumot kötni, és képes volt részt venni a megállapodás megalkotásában.

A miniszter bízik benne, hogy kedvező pályán tudják tartani a gazdaságot, amihez kulcskérdés, hogy a magyar kkv-k képesek lesznek-e szemléletváltásra, innovatív és új megoldások létrehozására. Magyarország akkor lesz sikeres ország, ha egyre több termékről azt mondhatjuk el, hogy Invented in Hungary – zárta köszöntőbeszédét.