Egyre több pénzintézet tárgyal a nem teljesítő kölcsönök eladásáról

Rohamtempóban szabadulnak meg a bankok a nem teljesítő hitelállományaiktól (NPL) a régióban és ezen belül Magyarországon is – állapította meg a Deloitte friss tanulmánya. Európában tavaly 172,7 milliárd értékű bedőlt hitelt adtak el a hitelintézetek, ebből 103,3 milliárd eurónyi tranzakció le is zárult. Az olasz bankok pucolták ki a legaktívabban a mérlegüket, 43 ügyletet ütöttek nyélbe, a második helyen a spanyol hitelintézeti szektor áll 31 tranzakcióval, az Ausztriát is magában foglaló kelet-közép-európai térségben 22 üzletet kötöttek.

A régió nem teljesítő hitelállománya 50 milliárd euró körül van, és folyamatosan csökken – mondta Csomor Csaba, a Deloitte igazgatóhelyettese a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón. Az NPL-állomány mérséklődése persze nem csupán az eladásoknak, hanem a javuló gazdasági helyzetnek és az állami intézkedéseknek is köszönhető. Magyarországon az intenzív csökkenés egyik oka a Szanálási Alap volt, amely átvette az MKB rossz portfólióit, emellett piaci ügyleteket is kötött.

A térségben a bankok első körben a rossz vállalati hiteleiktől szabadultak meg, 2015–2016-ban főleg ezek a portfóliók csökkentek. A jövőben azonban a bedőlt lakossági jelzáloghitel-állományok lehetnek az NPL-tranzakciós piac motorjai. Tavaly az Erste már eladott egy pakkot az Intrum Justitiának, az idén a Deloitte szakértői szerint további nem teljesítő jelzálogkölcsön-portfóliókat adhatnak tovább a bankok a követeléskezelőknek. A társaság az idén és jövőre is körülbelül 400-500 millió eurónyi tranzakcióra számít. A bankok mérlegéből persze ennél lényegesen nagyobb mennyiségű rossz hitel kerülhet majd ki, hiszen a követeléskezelők erősen diszkontált áron jutnak a pakettekhez.

A rossz jelzáloghitelek értékesítését megkönnyíti, hogy vége a kilakoltatási moratóriumnak, és kedvező fejlemény az is, hogy az ingatlanárak – legalábbis a fővárosban és a nagyobb városokban – nőttek, és lezajlott a forintosítás és elszámolás is. Ezeknek köszönhetően a hitel-fedezet arányok javultak, jobb lett a portfóliók megtérülési esélye. A követeléskezelők számára főleg a budapesti ingatlanokat tartalmazó állományok lehetnek vonzók, vidéken ugyanis nehezebben lehet értékesíteni a házakat, lakásokat.