Növekedésre várva: egyelőre csak életjelet adhatott magáról a magyar gazdaság

Egyelőre nem tud kitörni a három éve tartó stagnálásból a magyar gazdaság, amely az év eleji botlás után a második negyedévben minimális növekedésre lehetett képes – így foglalható össze a Világgazdásnak nyilatkozó elemzők véleménye. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán ismerteti a második negyedéves GDP-t, amelyet ismét felfokozott várakozás előz meg. Az év első három hónapjában ugyanis kiábrándító adatok érkeztek a magyar gazdaságról, míg éves alapon 0,4 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,2 százalékkal csökkent a kibocsátás, ami után nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda kategóriájába tartozik a 2 százalék fölötti növekedés. A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint szerdán egy fokkal szebb számokat láthatunk majd, és talán elkerülhettük a legrosszabb forgatókönyvet: éves alapon stagnálást, negyedéves alapon pedig 0,3 százalékos GDP-bővülést jósolnak az elemzők. Azaz nem csúsztunk vissza a technikai recesszióba.

Magyar gazdaság: halvány növekedés a második negyedévben

A korábbi adatközlésekhez képest az izgalmi faktoron jelentősen csökkentett, hogy úgy fordulunk rá a második negyedéves GDP felfedésére, hogy mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank közzétette, még ha csak szóban is, a várakozásait. Persze ők sem tévedhetetlenek, de amikor a gazdaságpolitika mindkét ága (fiskális és monetáris) stagnáló teljesítményről beszél, akkor nagyjából sejthetjük, hogy mire számítsunk – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az egyedüli igazi kérdés az maradt, hogy vajon melyik mutatóról beszélhettek.

Ahhoz viszont kevés lesz, hogy a nyers, éves bázisú GDP-növekedés a pozitív tartományban maradjon. Számításaik szerint ugyanis 0,3 százalékos zsugorodást jelez majd ez a mutató, mert az idei negyedévben egy munkanappal kevesebb volt, így ha ezzel kiigazítjuk az adatokat, akkor a negatív mutató stagnálásba fordul. Mindez azonban csekély öröm ahhoz képest, hogy a tavalyi év végén milyen várakozásokkal fordultunk rá 2025-re – emlékeztetett az elemző.

Végre magára talált az építőipar

Ennél optimistább hangot ütött meg Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemezési Osztály vezető elemzője, aki kiemelte, hogy a kiskereskedelmi forgalom tovább bővült, a két hónap átlagát véve negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,9 százalékos lehetett a növekedés üteme. De a turizmus ágazat teljesítménye is abba az irányba mutatott, hogy a fogyasztás a második negyedévben is a gazdaság legfőbb motorja maradt. 

Meglepő módon negyedéves alapon emelkedhetett az ipari teljesítmény is az áprilisi kiugró havi bővülésnek köszönhetően. Ha ez a dinamika fennmaradt júniusban, az 2023 harmadik negyedéve óta az első negyedéves alapú növekedés lenne. Ezzel együtt kérdésesnek nevezte, hogy ez a folyamat a fordulat első jele vagy csak átmeneti emelkedés. 

– húzta alá az elemző, aki ugyanakkor hozzátette, hogy vegyesen alakult a vállalati szféra aktivitása. Ugyan az új forinthitel-szerződések érdemi növekedést mutattak az előző évhez képest, azonban a felmérések továbbra is inkább óvatosságra utalnak a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt. 

Nagyon vegyes a kép, az ipar talán nem húzta vissza a gazdaságot

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető gazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedévből eddig beérkezett adatok meglehetősen vegyes képet mutatnak a gazdasági teljesítmény alakulásáról. Az áprilisi adatok kiemelkedően jók voltak, mind az építőipar, mind az ipar, mind a kiskereskedelem jelentős bővülést ért el havi alapon. Ezzel szemben a május már jóval gyengébb lett, legalábbis az ipart és a kiskereskedelmet tekintve, mivel az építőipar tovább tudott növekedni.  

Ezek után szerinte meghatározó lesz, hogy a júniusi adatok milyen irányú és mekkora elmozdulást mutatnak. Az pedig mindenképpen szokatlan, hogy ennyire jelentős havi mozgások kövessék egymást, így ez most megnehezíti a becslést. Mindenesetre az áprilisi és májusi teljesítmény szezonálisan kiigazított átlagát az első negyedév átlagával összevetve

• az ipar teljesítménye 0,5, 
• a kiskereskedelmi forgalom 0,9, 
• az építőipari termelés pedig 3,7 százalékkal lett magasabb. 

Ezek alapján a technikai recesszió esélyét nem tartja valószínűnek, de szerinte is tény, hogy egy ilyen volatilis környezetben a GDP-adat tág határok között mozoghat. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a gazdaságot továbbra is több tényező visszahúzza, például a gyenge külső kereslet, a hazánknak járó uniós források visszatartása, a többek között a magas kamatteherből fakadó költségvetési helyzet, illetve a magasan ragadt árszínvonal. 

Rodic Ádám, a MBH Bank elemzője, negyedéves alapon 0,2 százalékos növekedést, éves szinten pedig stagnálást vár. Úgy látja, összességében negyedéves alapon az ipar kismértékben hozzájárulhatott a GDP-növekedéshez, éves viszonylatban azonban az ágazat továbbra is visszahúzó erőt jelenthetett. 

A felhasználási oldal kapcsán azt állapította meg, hogy a fogyasztás szerinte szerény bővülést mutathatott, viszont továbbra is ez a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek. A belföldi felhasználás terén inkább a bruttó állóeszköz-felhalmozás, ami kérdéses. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2022 második negyedéve óta egy negyedév kivételével folyamatosan csökken. Az alacsony kapacitáskihasználtságot, az EU-s forrásbeáramlás akadozását és a továbbra is gyenge keresletet szem előtt tartva akár negyedéves alapon is visszaeshettek a beruházások.

A mezőgazdaság viszont visszafoghatta a növekedést. Virovácz úgy látja, az agráriumhoz az időjárás idén nem volt kegyes, így a növények esetében a terméseredmények messze elmaradhatnak a historikus átlagtól, ráadásul az állattenyésztést is súlyos csapások érték az elmúlt hónapokban. Pont erre az időszakra esett a száj- és körömfájás, amely miatt több ezer szarvasmarhát kellett levágni. Majd májusban a hideg idő, júniusban pedig az aszály súlyosbította az agrárium helyzetét.

Mi lesz az év második felében?

Molnár Dániel a kilátások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a konjunktúraindexek alapján a német gazdaság talán már túl lehet a mélypontján, feltéve, hogy sikerül kedvező vámalkut kötni az USA-val, amelynek hatása a magyar gazdaságban is lecsapódhat. 

A rendkívül gyenge első fél évet követően az ING Bank vezető elemzője is némi javulásra számít a második fél évben, ám szerinte ahhoz, hogy az év egészében 1 százalék feletti legyen a GDP-növekedés, jelentős fordulatnak kellene bekövetkeznie, elsősorban az export és a beruházások oldalán. Egyedül a fogyasztás felpörgése hozhat még meglepetést, ám ennek importigénye miatt itt is olyan mértékű megugrást kellene látunk, amelyet a háztartások jelenlegi viselkedése nem igazán vetít előre. 

Regős úgy véli, az idei év legfontosabb kérdése, hogy a nagyberuházások valóban termőre fordulnak-e a második fél évben, és ha igen, milyen kapacitáskihasználtság mellett. Ettől is a függ a jövő évi GDP-növekedés, ami az elemzők mostani konszenzusa szerint 2,9 százalékos lehet, azaz jelentősen gyorsulhat az ideihez képest a magyar gazdaság teljesítménye.