Indul a Brexit-vita

A főrendi ház elé terjesztett rövid, mindössze két bekezdésből álló tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot. A brit törvényhozás alsóháza február 8-án, módosítások nélkül, kényelmes többséggel jóváhagyását adta a cikkely aktiválásához.

A Lordok Házában azonban a konzervatív párti brit kormánynak nincs többsége, és egyelőre nem lehet teljes biztonsággal kizárni, hogy a felsőház módosításokat fűz a törvénytervezethez, amely ebben az esetben visszakerülne az alsóház elé.

Mindazonáltal az előzetes nyilatkozatokból az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend. Theresa May március végéig szeretné bejelenteni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

Az 50. cikkely kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyez a kilépési feltételekről, vagyis ha London a terveknek megfelelően a jövő hónap végéig bejelenti a folyamat elindítását, Nagy-Britannia EU-tagsága legkésőbb 2019 tavaszára megszűnik. A Lordok Házának 191 tagja jelezte hozzászólási szándékát a hétfőn kezdődött vitához; ez rekord a felső kamara történetében.

A beterjesztett módosítási javaslatok között szerepel az az indítvány, hogy a kormány egyoldalúan vállaljon garanciákat a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok szerzett jogosultságainak további érvényesítésére. Ezt a javaslatot - amely az alsóházi vitában is felmerült - a kormány elveti. Álláspontja szerint ugyanis erről a kilépési tárgyalásokon kell majd megállapodni, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

Theresa May miniszterelnök többször is hangoztatta, hogy kormánya e kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal.

A Lordok Háza e héten és a jövő héten két-két vitanapot tart, és március első hetében dönt arról, hogy módosításokat fűz-e a törvényjavaslathoz, vagy módosítások nélkül az uralkodó elé terjeszti a tervezetet jóváhagyásra.

Az 50. cikkely aktiválásáról szóló parlamenti vita és szavazás nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.

A legfelsőbb bíróság január végén ismertetett jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését, amely kimondta, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.