BUX 43,519.71
-1.17%
BUMIX 3,783.25
+0.15%
CETOP20 1,851.66
0.00%
OTP 9,030
-2.80%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.99%
ZWACK 17,250
-0.86%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,125
0.00%
0.00%
-1.90%
0.00%
-0.47%
OPUS 150.2
-1.83%
-6.00%
+1.44%
0.00%
-0.24%
OTT1 149.2
0.00%
+0.90%
MOL 2,920
-0.54%
-1.15%
ALTEO 2,760
0.00%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
+1.03%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+11.85%
0.00%
+0.74%
0.00%
+0.39%
-2.81%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,200
+0.67%
0.00%
-0.36%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Zuhantak a beruházások tavaly, de idén fordulat lesz

A rendszerváltás óta nem estek akkorát a beruházások, mint tavaly, idén azonban fordulat lesz, miután az új uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása felgyorsul.

Kiábrándítóan kevés beruházást valósítottak meg Magyarországon a tavalyi év utolsó három hónapjában és az év egészében is. Október és december között 24 százalékkal zuhantak a beruházások az előző év utolsó negyedévéhez képest, 2016 egészében pedig 20 százalékkal maradtak el éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A visszaesésben kulcsszerepet játszott, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból 2015 végégi lehetett forrásokat lehívni, Magyarország pedig az utolsó évre pörgette fel leginkább a kifizetéseket. E közben 2016-ban még az új EU-s ciklusból nem érkeztek a források, így nem meglepő a csökkenés, ennek mértéke azonban meglepte a szakértőket, hiszen a beruházások a rendszerváltás óta nem estek akkorát, mint tavaly.

Az állami beruházások 71 százalékkal maradtak el az év utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknál pedig 5,6 százalékos a visszaesés, a KSH magyarázata szerint elsősorban az állami tulajdonú vállalatok mérséklődő forrásai miatt. A tavalyi év egészében a költségvetési beruházások több mint 60 százaléka eltűnt, a vállalatoknál pedig közel 9 százalékos a visszaesés.

A nemzetgazdasági ágak többségében jelentős mértékű zuhanást láthattunk, a vízellátás és szennyvízgyűjtés, az egészségügy, a közigazgatás-védelem és kötelező társadalombiztosítás, az építőipar, valamint az oktatás terén volt igazán komoly a visszaesés, ezeknek a szektoroknak a beruházásai döntő többségét ugyanis uniós forrásból finanszírozzák. Növekedést láthattunk viszont feldolgozóipar, a pénzügyi biztosítási tevékenység – ahol a számítástechnikai eszközök beszerzése húzta fel a teljesítményt –, a kereskedelem-gépjárműjavítás, valamint az ingatlanügyletek terén is. Utóbbi a lakásépítések és -felújítások nagymértékű növekedésének, valamint az üzleti (például iroda és raktár) ingatlanfejlesztések mérsékelt csökkenésének együttes eredménye.

Idén biztosra vehető a fordulat a beruházások terén. Már a januári költségvetési adatokból látszott, hogy megugrottak az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos kifizetések, amelyek az év során folyamatosan növekedhetnek. A rendkívül gyenge bázis is segíteni fogja a beruházások növekedést, és a vállalati szektor tevékenysége is a beruházások növekedése mellett szól. Igaz, ezek jórészt egyedi nagyberuházások lesznek, amelyek között jelentős súlyt képvisel az autóipar, a beruházási adatokat azonban mindenképpen jelentősen megdobják. A lakosság beruházásai pedig csak az idei évben fognak igazán megjelenni a számokban a lakáspiac felfutásával párhuzamosan.

„A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki” – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az alacsony kamatkörnyezet is hozzájárulhat a beruházások bővüléséhez, mivel mind a lakossági, mind a vállalati szektor eladósodottsági szintje alacsonynak számít régiós összevetésben. Az elemzők és a Nemzetgazdasági az idei évre egyaránt 10 százalék feletti beruházásnövekedésre számít.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek