Lassulás után gyorsulás

Lendületet vesztett a magyar gazdaság növekedése tavaly az utolsó három hónapban, miután az építőipar tovább zuhant, és az ipari termelés is gyengélkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint az 1,6 százalékos GDP-növekedést a szolgáltatások és a mezőgazdaság jó teljesítményének köszönhetjük. A gyengébb október és december közötti eredménnyel az év egészében 2 százalékos bővülést értünk el a 2015-ös 3,1 után. Naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékos volt a bővülés.

Az utolsó negyedévben felhasználási oldalról az látszik, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai tovább növekedtek, ugyanakkor a kormányzat csaknem ezermilliárd forintos év végi költekezése még nem jelent meg a GDP-adatban – mi több, a közösségi fogyasztás csökkent –, így ennek hatását erre az évre várhatjuk. A szolgáltatói szektoron belül dinamikus a növekedés a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban, ami a lakosság növekvő költéseihez kapcsolódik, ebben pedig idén is optimisták a szakemberek.

A tavalyi negyedik negyedévben a beruházások zuhanását részben kompenzálta a készletek növekedése. Az ágazatok többségében alacsony volt az aktivitás: a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a mezőgazdaság, az energiaipar és az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé és az ingatlanügyleteké nőtt.

A nettó export hozzájárult a növekedéshez, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt emelte ki, hogy a külső és a belső egyensúly tovább erősödött, a külkereskedelmi többlet tavaly soha nem látott értéket, közel 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is érdemben elmaradt a háromszázalékos küszöbtől.

Idén a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása csökkenhet az elemzők szerint, miután a belső keresletet az import dinamikus bővülése erősítheti. A beruházások növekedését az EU-források lehívásának ismételt felgyorsulása – a 2014–2020-as ciklus forrásainak felhasználása miatt – támogatja, a fogyasztást pedig a reálkeresetek gyors, várhatóan 7-8 százalék körüli növekedése pörgeti. Az állami és vállalati beruházások mellett a lakossági invesztíciók is támogatják a gazdaságot a lakásépítéseken keresztül.

Idén 4,1 százalékos növekedéssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, amit közleményük szerint a hatéves bérmegállapodás segít. Ez a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi – emelték ki. Banki elemzők és gazdaságkutatók azonban ennél szerényebb, 3 és 3,7 százalék közötti bővülésre számítanak. Várakozásuk szerint jövőre már az ipari termelés is jelentősen hozzájárulhat a GDP-növekedéshez, mert felépülnek az új autóipari kapacitások.

Románia az élen

Az eurózónában 1,7, az Európai Unióban 1,9 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben – derült ki az Eurostat adataiból. A tavalyi év egészében 1,7, illetve 1,9 százalékos bővülést mért az EU statisztikai hivatala. Az Eurostat szezonális hatásoktól megtisztítva 1,5 százalékos negyedik negyedéves GDP-növekedést mért Magyarországon, ami elmarad a cseh 1,9 százaléktól, fele a lengyel 3,1 százalékosnak, és messze elmarad Románia 4,8 százalékos ütemétől. Bulgária, Szlovénia és Horvátország is 3 százalék feletti ütemet diktált.