Lázár János: az önálló adópolitika érték
Szürreálisnak nevezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján, hogy a régiós országok kilépni szándékoznának az EU-ból, szavai szerint ezen országok célja az unió megreformálása. Magyarország a szorosabb integráció és még több tagállami jogkör elvonása helyett a meglévő hatáskörök jobb kihasználását szorgalmazza. Lázár szerint a közeljövőben az adószabályozás lesz a fő vitatéma, ebben a kabinet 2010 óta következetesen azt hangoztatja, hogy az önálló adópolitika előnyt jelent hazánknak.
A nyáron átveendő magyar visegrádi elnökség legfontosabb feladata a 2020 utáni kohéziós politika hangsúlyainak kijelölése lesz. Lázár kizártnak tartja, hogy ezeket befagyasszák, ugyanakkor kérdés, hogy milyen módon írják ki és osztják fel őket. Létező terv a források központi kiosztása a Juncker-alap mintájára, ám a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint érdemes megnézni, hogy ezekből az összegekből mennyiben részesedtek eddig az újonnan csatlakozó országok.
A magyar GDP 33-35 milliárd forint évente, ebből 2-2,5 milliárd forintot jelentenek az uniós pénzek – mondta Lázár, elismerve, hogy korábban, 2010–13 között a költségvetés forrásai csak működtetésre voltak elegendőek, ezért volt kiemelten fontos az EU-transzfer. 2018-tól azonban már saját forrásból is jut majd pénz fejlesztésekre a büdzsében: a költségvetés 20 százaléka fejlesztési programok finanszírozására szolgál majd. A hangsúly a korábbiakkal ellentétben most tényleg a fejlesztésen van – emelte ki a miniszter, utalva arra, hogy a források nagy része a gazdasági válság hatásait kompenzálandó jövedelemmé vált. Szavai szerint például hiába ment 8 év alatt 3500 milliárd forint a mezőgazdaságba, az ottani gazdálkodók csak minimális mértékben fejlesztettek.
Ki a nyertes?
Magyarország a 8 ezermilliárd forintos uniós támogatással szemben 3 ezermilliárd forintnyi befizetést teljesít. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy a forrásokért „cserébe” a magyar gazdaság megnyílt az EU piacai felé, vagyis a forrásoknak áruk van. Lázár János egy lengyel kimutatást idézett, amely szerint az EU-támogatások 80 százaléka visszamegy a nettó befizetőkhöz, s Oettinger német biztos is úgy nyilatkozott, hogy Németország nem nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője az EU jelenlegi forráselosztási rendszerének.
