Magyar gazdaság

Adó és vám: drága és nehézkes az ügyintézés

A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.

Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője kiemelte, hogy a felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén. „A tapasztalatok alapján kezdeményezni fogjuk a szabályozás kedvező irányú változtatását. A szabályozó államnak is érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni az utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.

Kép: PixabayAz önellenőrzés még nem gyakorlat, noha a szankciók elkerülését segítené. A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módón nem végez utóellenőrzést. A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű.

A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével. Közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértékét, több mint 30 százalékuk a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiányát, 27 százalék pedig a hosszadalmas eljárást határozták meg a passzivitás okaként.

Túlzott terhet rónak a cégekre a jogorvoslat előre kifizetendő terhei. A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit. Ebből adódóan a válaszadók több mint 93 százaléka támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója, csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően kerüljön megállapításra. Közel 94 százalék véli úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.

NAV RSM DTM adózás jogorvoslat
Kapcsolódó cikkek