Már több a közmunkás, mint a munkanélküli

Még kevesebben voltak munka nélkül Magyarországon az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor, miközben a foglalkoztatottak száma is növekedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel, 196 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3 százaléka csökkent. A foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanekkor 4 millió 420 ezer fő volt, 77 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,1 százalékra emelkedett.

Éves összehasonlításban a foglalkoztatottak létszámbővülésének összetétele is kedvezőnek mondható, hiszen csupán az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma nőtt, mégpedig 106,7 ezer fővel, míg a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen dolgozók száma újfent csökkent, rendre 26, illetve 4 ezer főve – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Rámutatott, hogy a közmunkások száma továbbra is meghaladja a 200 ezer főt, vagyis jelenleg több a közmunkás Magyarországon, mint az állástalan ember.

A KSH közleménye szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 17 hónap volt a második negyedévben, a munkanélküliek 44,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,1 százalékkal, 280 ezer főre csökkent.

Simon Attila, a gazdasági tárca helyettes államtitkára kiemelte, a foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárult a munkahelyvédelmi akció és azok a 2017. január 1-je óta változott jogszabályok, amelyek a munkaerő mobilitását segítik. Erre azért is szükség van, mert Nyugat-Magyarországon és a közép-magyarországi régióban szinte már elérték a teljes foglalkoztatottságot, hiszen ezekben a megyékben 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, míg az ország észak-keleti, illetve délnyugati részében még van munkaerő-piaci tartalék.

Virovácz Péter kiemelte: az ipari vállalatok közel 75 százaléka panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. Ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű, azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók, melyben főleg földrajzi és képzettségbeli problémák játszanak főszerepet.

Horváth András, a Takarékbank közgazdásza úgy látja, a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

Az év további részében a munkanélküliségi ráta akár 4 százalék alá kerülhet – vélekedett Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy bár statisztikailag a mutatók kedvezőek, de most már nem a ráta további csökkentésére van szükség. A 3,5-4 százalékos munkanélküliségi ráta teljesen rendben van, lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. „Tehát nem a 2 százalékos munkanélküliségi ráta a cél, hanem az, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma” – fogalmazott a szakértő.

A foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4.5 millió főt, várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma – prognosztizálta Horváth András, Idén a nyár második felére 3.7 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta, míg éves átlagban 4 százalék lehet az arány – vetítette előre. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és beruházásokat – tette hozzá.