Forradalmi áttörés előtt az agykutatás

A következő négy évben 6,5 milliárd forinttal folytatódhat a Nemzeti agykutatási program (NAP), amely 2013 és 2017 között 12 milliárdos támogatással indult el, és eddig is számos kiváló eredményt hozott. Freund Tamás agykutató, a NAP elnöke az eddigi eredmények közül kiemelte, hogy új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, új felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez, és több sikeres bionikai kutatást végeztek el.

A program életre hívását az Európai Agytanács 2010-es publikációja indokolta, mely szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Hét éve harminc európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték, összehasonlításképp az utána következő öt legköltségesebb betegség együttesen került 500 milliárdba.

A NAP két alprogramjában négy év alatt nyolcvankilenc új kutatólaboratóriumot hoztak létre, és jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, a többi közt funkcionális MRI-labor készült az MTA Természettudományi Kutató Központjában, humán agyszövetbank és nagy felbontású EEG-berendezés a Semmelweis Egyetemen, neuroonkológiai labor a Debreceni Egyetemen vagy neurofiziológiai, biomarkerlabor a Szegedi Tudományegyetemen. A program hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi kiadások csökkentéséhez, valamint hogy segítse az egészségipar fenntartható fejlődését. Az idén novemberben záruló program keretében az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével, tíz kutatóintézmény részvételével végeztek agyi folyamatokkal, rendellenességekkel és kezelési-megelőzési eljárásokkal kapcsolatos kutatásokat. Négy év alatt több mint 400 kutató dolgozott a NAP-ban, melynek keretében 126 kutatói-fejlesztői állást hoztak létre.

Az agykutatás mellett a Nemzeti kutatási programok keretében onkológiai kutatásokra is felhasználható több mint 6,7 milliárd forint az idei évtől, szív- és érrendszeri kutatásokra pedig 3 milliárd. A következő ilyen típusú programot a kvantumtechnológia és a gyártási folyamatok digitalizálása területén hirdette meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, méghozzá ipari-egyetemi együttműködésben, hogy a program gyorsabban vezethessen a gyakorlatban is alkalmazható eredményekhez.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával