A csökkenésben több egyedi tényező is szerepet játszott, és folytatódott az a trend, hogy a vállalatok a megtermelt jövedelem több mint felét újra Magyarországon fektették be, miközben az osztalékkifizetés mérséklődött.
Az ágazati bontásból látható, hogy a legtöbb nagyobb méretű ágazatban enyhén emelkedett vagy nem változott érdemben a profit, és a jövedelem csökkenése elsősorban az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatásokat végző vállalatok profitcsökkenéséhez köthető. A jövedelemegyenleg hiányát az is mérsékelte, hogy a rezidensek tulajdonában lévő, külföldön működő vállalatok nyeresége – a 2015-ös visszaesést követően – jelentősen emelkedett.
Míg a nem normál üzletmenethez köthető eredménytételek 2015 során jelentős nyereséget jelentettek a vállalatoknak, addig 2016 során ezek a tételek a korábbi évekhez hasonlóan veszteséget okoztak. Így, bár a normál üzletmenet szerint csak kismértékben mérséklődött a vállalatok nyeresége, a külföldi vállalatok az árfolyamok elmozdulását is tartalmazó adózott eredménye 2015 és 2016 között a több mint 15 százalékával csökkent.
A régiós összehasonlítást vizsgálva a hazai profitráta a szlovák és a lengyel szint körül alakult, ám elmaradt a cseh értéktől. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmük nagyobb részét fordítják újrabefektetésre, mint osztalékfizetésre, ami egyedülálló a régióban. A külföldi tulajdonú vállalatok profitjának kiemelt szerepe van az Európai országok között a GNI és a GDP közötti különbség alakulásában – a külföldiek nettó közvetlentőke-befektetéseinek állománybővülésével nő a két mutató közötti különbség is.
