Két százalék alatti költségvetési deficitre számít a jegybank
A laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges az inflációs cél eléréséhez, ami 2019 közepén valósulhat meg fenntarthatóan – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A fogyasztói árindex megfelelt az általuk felvázolt legyezőábrának. A munkaintenzív szolgáltatások területén megfigyelhető volt egy intenzív emelkedés, azonban ez is megtorpant az év elején. A GDP-növekedés előrejelzését 0,3 százalékponttal, 4,2 százalékra emelték, jelentős korrekciót hajtott végre a jegybank a decemberi prognózishoz képest.
Az MNB 2 százalék alatti költségvetési deficitre számít, amivel minden szabálynak megfelel. Az adósságráta csökkenő pályája folytatódik, a következő években megfelel az egy-huszados szabálynak, még akkor is, ha az Eximmel növelt államadóssággal kalkulálunk
– hangsúlyozta Balatoni András.
Év elején is erős bérdinamikát láthattunk, ami a minimálbér hatása és a torlódó bérek hatása is lehet. Idén is két számjegyű béremelést vár az MNB igazgatója. Az átlagos munkaerőköltség kevésbé emelkedik, mint a bruttó átlagkereset, ez a hatás a járulékcsökkentésnek köszönhető.
A magyar háztartási szektor fogyasztása a dinamikus növekedés ellenére jelentősen elmarad a régiós átlagtól – tette hozzá Balatoni András. A háztartások épület jellegű beruházásai fékeződhetnek 2019-ről 2020-ra. A teljes beruházási ráta idén 23,8 százalékos lehet, 2019-re tovább bővülhet, majd az idei szintre csökkenhet 2020-ban, a mutató kifejezetten jól alakulhat a következő években. 2010 és 2016 között munkaintenzív növekedést láthattunk, tavaly viszont új fázisba léptünk, amely tőkeintenzív növekedés, a termelékenység felfutása figyelhető meg – mondta Balatoni András.
Nagyobb növekedést vár az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésében emelte növekedési előrejelzését: az idei évre 3,9 százalék helyett 4,2 százalékos, míg 2019-ben 3,3 százalékos, 2020-ban pedig 2,7 százalékos GDP-növekedést vár.
