BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nagyítóval kell keresni a magyar hajógyártást

A szektorban nincs milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozás, sőt a piaci szereplők 70 százaléka a százmilliós éves árbevételt sem éri el.

Bár egyre többen szállnak vízre, még várat magára a szebb napokat látott magyar hajóipari cégek másodvirágzása. A magyarországi hajóipari vállalkozások legendás múltja alapján több tízmilliárdos piac is lehetne a hazai hajógyártás, ehhez képest tavaly mindössze 145 cég foglalkozott itthon hajók és csónakok gyártásával, illetve javításával. Együttes árbevételük 4,24 milliárd forint volt, nyereséget nem termeltek, miközben 379 főnek adtak munkát – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból.

A Világgazdaság az 50. Kékszalag Erste Nagydíj kapcsán vizsgálta meg az iparágat, miután a Balatonfüreden rajthoz álló 681 hajóból 545 teljesítette a több mint 150 kilométeres tó körüli távot.

Fotó: Nagy Lajos

Bár a hazai hajóipar elmúlt évi összesített bevétele jócskán meghaladta a 2016-ban mért 3,62 milliárdot, nem érte el a 2014–2015-ös 4,5-5,1 milliárdos szintet. A szektorban nincs milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozás, sőt a piaci szereplők 70 százaléka a százmilliós éves árbevételt sem éri el. Az összesített üzemi eredményük 2012 óta a 100-200 milliós nyereség és az ugyanekkora veszteség között hullámzik.

Az elmúlt öt évre visszatekintve évente öt-kilenc cégalapításra jutott 12-17 megszűnés, de legalább a felszámolási és a csődeljárások száma elenyésző volt.

A hajóiparban már csak azért is rejlenek csábító lehetőségek, mert rohamosan fejlődik Magyarországon a vitorlázás, idehaza már mintegy százezren űzik – mondta lapunknak Méder Áron villamosmérnök, óceáni szólóvitorlázó. Úgy látja, ma már nem megfizethetetlen luxussport, az alsó középrétegtől felfelé kényelmesen elérhető. Szerinte egy kisebb hajót manapság évi fél-egy millió forintból is fenn lehet tartani, de egyre inkább az a trend, hogy ebből az összegből többen bérelnek egy-két hétre egy nagyobb jachtot.

Az Opten szakértői az 1990-es évek elejére vezetik vissza az iparág vergődését.

Ekkor, a keleti piacok összeomlása után, olyan nagy magyarországi hajógyárak húzták le a rolót a központi régióban, mint az óbudai, a csepeli, az újpesti vagy a váci. Ezzel párhuzamosan a Magyar Hajózási Zrt. (Mahart) privatizációjával a hazai teherhajózás is szinte teljes egészében eltűnt a honi és a nemzetközi vizekről. A talpon maradt, működő vállalkozások elsősorban sport- és kedvtelési célú hajókat, csónakokat, jachtokat és vitorlásokat készítenek.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek