A legolcsóbbak között a magyar áram- és gázár
Júliusban Budapesten volt a negyedik legolcsóbb az áram kilowattóránként (kWh) és eurócentben a lakosság számára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint. A hír az Eurostat huszonkilenc uniós ország fővárosából begyűjtött adatain alapul.
A 11,85 centes ár elmarad a júniusi 11,99 centtől, de ez csak a forint gyengülésének következménye. Legtöbbet – a budapesti közel háromszorosát – ismét Koppenhágában, valamint Berlinben kellett fizetni. A legalacsonyabb a belgrádi ár volt: 7,23 cent.
A vásárlóerő-paritáson vett árak szerint a budapesti 19,69 cent a középmezőnyben van. A prágai és a lisszaboni érték 29,13, illetve 28,98 cent volt, Helsinkiben viszont 11,50 cent.
Fontos, hogy a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem az egyes országok árszínvonalának az uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. E korrekció a fővárosokra kalkulált végfelhasználói árakat gyakorlatilag az országos árszínvonal tükrében értékeli.
A 3,23 centes budapesti átlagos lakossági földgázárak – ismét kWh-nként – júliusban is a második legalacsonyabbak voltak, ebben az összevetésben huszonhat főváros szerepelt. A legtöbbet, 24,11 centet Stockholmban kellett fizetni, annak ellenére, hogy a lakossági földgázon nincs is áfa. Az utána következő koppenhágai ár már „csak” 10,81 cent volt. A belgrádi tarifa bizonyult itt is a legalacsonyabbnak (3,21 cent). Vásárlóerő-paritáson az 5,37 centes budapesti ár a harmadik legalacsonyabb volt; júniusban még a negyedik helyen álltunk, e helyütt is az olcsóbb forint miatt javult a pozíciónk. A két szélső érték Stockholmhoz, illetve Luxembourghoz tartozik.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
