Javult a magyar versenyképesség

Magyarország 12 helyet előrelépve a 48. helyezett a davosi székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) idei versenyképességi listáján a mért 140 ország közül. A WEF az idei rangsorát új módszertan alapján publikálta: a felmérésben összesített indikátorok köre erősen átalakult, és nőtt az objektív statisztikai adatok súlya. A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta: a megújult WEF-rangsor által vizsgált 12 fő tényező közül 11-nél javult Magyarország versenyképessége az elmúlt évhez képest. Hazánk legjobban az infrastruktúra területén szerepelt, ott a 28., az innovációs képességek tekintetében a 39., a makrogazdasági stabilitásban pedig a 43. helyezett. A vizsgált 98 indikátor felében javult abszolút értékben Magyarország teljesítménye. A tárca szerint az előrelépés jól tükrözi a magyar gazdaságban megkezdődött versenyképességi fordulatot, amelyet a piaci szereplők és a hitelminősítők mellett a legtöbb kutatói-elemzői felmérés is elismer. A folyamatot rövid és hosszú távon is segíti a Nemzeti Versenyképességi Tanács tevékenysége. Varga Mihály pénzügyminiszter megjegyezte: nem elégedett, szeretné, ha tovább javulna a versenyképesség.

Az innovációs források növelése és hatékony felhasználása a kulcs a versenyképesség számottevő javításában – mondta a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank elemzője. Jó iránynak tartja, hogy az erőforrásokat, célokat összpontosítják, szerinte a kutatás-fejlesztésre fordítható, mintegy 200 milliárd forintos állami összeget meg kellene duplázni; 2020-ra pedig a mostani, GDP-arányosan mintegy 1,4 százaléknyi forrást (állami és vállalati ráfordítások együttesen) 3 százalékra kellene emelni. Ez volt Japán és Dél-Korea sikerének kulcsa, de Izrael és Finnország is jó példa a tartósan nagy arányú ráfordításra. Horváth András szerint fontos, hogy az elkövetkezendő években az alkalmazott ipari kutatások domináljanak, és egyedi, magas hozzáadott értékű termékek készüljenek Magyarországon, amelyekre külföldön is lesz igény. Egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy érdemben nőjön a munkaerő képzettségi szintje, például megduplázzák a mérnökök számát. A Takarékbank elemzője úgy látja, számottevő állami támogatás szükséges ahhoz, hogy tőzsdei forrásbevonás révén megerősödjenek a magyar kis- és középvállalatok, s így kiléphessenek az exportpiacra. Szerinte több olyan jelentős állami vállalat is van, amelynek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére lehetne vinni, a tőzsdei bevezetés révén hatékonyabb, eredményesebb, versenyképesebb lenne a működésük, és megkapnák az esélyt, hogy regionális nagyvállalattá nőjék ki magukat.

A szakképzett munkaerő hiánya egy-két éven belül ronthatja a gazdasági növekedés ütemét – nyilatkozta a Világgazdaságnak az Equilor elemzője, Varga Zoltán. Szerinte a potenciális munkaerő képzésével és a most külföldön dolgozók hazacsábításával 4,6 millióra emelhető a foglalkoztatottak száma. Ehhez a bérfelzárkóztatás, az életszínvonal növelése mellett a munkáltatók rugalmassága is kell, hogy például négy-hat órában alkalmazzák az otthon lévő kisgyermekes édesanyákat. Úgy látja: a versenyképesség erősítéséhez mihamarabb szükség van egyes iparágakban a digitalizációra, az automatizációra, a robotizációra, ezek gyógyírt jelenthetnek a munkaerőínségre is. Varga szerint az állami bürokrácia egy részét le kellene építeni, számos szolgáltatást lehet digitalizálni. Az egy munkaórára vetített magyar termelékenységi mutatón – ebben óriási a lemaradásunk Nyugat-Európához képest – javítani kell. Az Equilor elemzője mérsékelné az adóéket, tovább csökkentené a munkáltatók terheit, egyetért a szociális hozzájárulási adó fokozatos mérséklésével, de megvágná a személyi jövedelemadót is, akár egy számjegyűre. (További részletek a 6. oldalon)