Szelídülő konjunktúra lakásépítési lázzal

Rendhagyó évnek ígérkezik az idei a lakáspiacon, az év első két hónapjában a községekben 77 százalékkal, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg eladásra, miközben fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot. Januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban, a két évvel korábbiakhoz képest pedig több mint 30 százalékos növekedés látható. A társasházépítési engedélyek száma éves szinten 12,3 százalékkal nőtt, az idén 20 ezer új lakás kerülhet piacra, miután az elmúlt években elkezdett fejlesztések jelentős része befejeződik 2019-ben. Júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet a CSOK bővítése – értékelte a KSH legutóbbi építőipari gyorsjelentését Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.

Az emelt fordulatszámon pörgő ágazat az elmúlt két év kiugró termelési eredményeit is meghaladva januárban igen jelentős, éves szinten 29,1 százalékos bővülést produkált, az előző hónap volumenét 9,8 százalékkal meghaladva. Az egy évvel korábbihoz képest mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt, az épületeké 28,2, az egyéb építményeké 32,2 százalékkal az előbbi az ipari és irodaépületek, az utóbbi változatlanul az út- és vasútépítések eredményeként – jelezte a KSH. Az új szerződésállomány 16,9 százalékkal nőtt, de a hó végi volumen az előző év januárjában meglévőt 1 százalékkal haladta meg, ami lényegében stagnálás, és felemás helyzetet tükröz – jelezte Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Hozzátette: az elmúlt években az uniós forrásokon alapuló beruházásoknak köszönhetően volt egy felfutás az egyéb építmények szerződéseinél, most ezeknek a kivitelezése folyik. Amíg az új projekteket nem írják ki, addig jelentősebb bővülés nem várható az egyéb építmények szerződésállományában. A pénzintézeti elemzők idén szelídülő konjunktúrára, 10-20 százalék közötti termelésbővülésre és növekvő kockázatokra utaló jeleket látnak a lendületes évkezdettel startoló ágazatban. A felemás helyzetet tükrözi, hogy míg az épületek építésére kötött szerződések értékének felfutása meghaladta a 30 százalékot – nagy értékű szerződéseket kötöttek ipari, kulturális és sportlétesítményekre –, az egyéb építmények építésére vonatkozó megrendelések értéke 24 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A munkaerőhiányt a várakozások szerint enyhítheti, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a hazai gazdaságba, és a megkezdett gépesítéseknek köszönhetően érezhető a hatékonyság fokozódása is.