A hús- és tejtermékek fogyasztása egyértelműen gyorsítja a felmelegedést – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentésében. A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok 23 százaléka a föld élelmiszer-ellátó rendszerétől származik. A növény- és állattenyésztés, valamint az állati eredetű ételek előállítása is ide sorolandó. Az állattenyésztés az állatok által termelt metángáz és a legelők bővítéséhez szükséges erdőirtás révén hat a klímára. Pete Smith professzor, a skót Aberdeen Egyetem környezettudósa szerint ennek ellenére nem reális elvárás, hogy a világ minden területén hagyjanak fel a húsevéssel, ám az étkezési szokásokon változtatni nem lehetetlen. „Nem azt kérjük az emberektől, hogy ne egyenek húst, egyeseknek nincs más választásuk, de az biztos, hogy a nyugati országokban túl sokat fogyasztanak belőle” – hangsúlyozza. Ismert, a húsmentes és a húsban gazdag táplálkozás mellett és ellen is szólnak érvek, az emberre gyakorolt élettani hatásait számos tanulmányban taglalták.
Tendencia, hogy sokan városokba költöznek, így a termelés csökkenésével a földek kiszáradnak, elsivatagosodnak. Ezeknek az egész világon tapasztalható negatív folyamatoknak azonban elejét kell venni, hiszen ez esetben nem lehet növényeket termelni rajtuk. Az IPCC több mint száz tudósa által jegyzett tanulmány a rendelkezésre álló földterületek effektív, fenntartható kezelésében látja a megoldást. Ennek része a szerves anyagok használata a talaj széntartalmának növeléséhez. Kiemelik azt is, hogy a helyi termelőket, közösségeket és őslakos csoportokat is be kell vonni a folyamatokba.
Az IPCC az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló erőfeszítések fontosságát is hangsúlyozza. Becsléseik szerint az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok mintegy 8 százaléka származik azon élelmiszerek előállításából, amelyek vagy el sem jutnak a fogyasztókhoz, vagy a szemétben végzik. Ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót egy jóval melegebb jövőtől – vélik a jelentés készítői.
Alaszkai meleg nyár
Az eddigi legmelegebb hónapot mérték júliusban Alaszkában az időjárási feljegyzések kezdete óta. A 14,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet három fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál – közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet. Az Egyesült Államok többi szövetségi államában a július átlaghőmérséklet 23,6 Celsius-fok volt,
a feljegyzések 125 éves történetében ez csak a 27. legmelegebb július volt. A kutatók szerint a globális felmelegedés miatt a leggyorsabban az Északi-sarkvidék és térsége melegszik, kétszer gyorsabban a globális átlagnál.
