Tízéves átlagban a betakarítás után azonnal, „a fa alól” tartályládában eladott, azaz tárolás, válogatás és csomagolás nélküli első osztályú étkezési alma kilogrammonkénti ára 80 forint körül alakul, de inkább 80–110 forint körül lesz az idén – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A szakmai szervezet árprognózisa szerint az, hogy a jelzett határok közül melyikhez lesz közelebb az ár, fajtától és az adott tétel nagyságától is függ – hiszen egy nagyobb termelőt magasabb árral ismer el a piac –, továbbá a minőségtől, például, hogy van-e az almán fagy miatti perzselés vagy jégverés okozta ütés. A rekordtermést hozó tavalyi évben 40-60 forint volt az ár, 2017-ben pedig 100-120 forint.
Nincs árnyomás az alma hazai piacán
Az ipari alma ára is jóval magasabb lesz a tavalyinál. Igaz, hogy az elmúlt évben az EU-ban rekordmennyiségű almasűrítményt állítottak elő – az átlagos 500-600 ezer tonna helyett 790 ezer tonnát –, a jelenlegi piaci készletek mégis átlagosak vagy az alattiak. Ennek az a magyarázata, hogy Kínában mintegy tízmillió tonnával kevesebb alma termett a fagykárok miatt, s a szokásos 600-800 ezer tonna sűrítménynek még a felét sem termelték meg a kínai léüzemek, ráadásul azt is meglehetősen drágán. Az uniót azért nem nyomják a készletek, mert a többletet a kínai hiány miatt felszívta a piac. Alapvetően befolyásolja az idei iparialma-árakat, hogy az alacsony, uniós szinten 10,5 millió tonnás termésből nem lesz meg az a 4-4,5 millió tonna, amelyet a feldolgozóipar fel szokott venni. Ezért a FruitVeB számításai szerint a léalma ára Magyarországon is a sokéves átlagnak tekinthető 28 forintnál magasabban fog alakulni. A hazai feldolgozóüzemek a tervek szerint augusztus 21-én indítják a szezont, és a hírek szerint nettó 30 forintos kilónkénti ár körül kezdik a felvásárlást. Mint emlékezetes, tavaly az Austria Juice 13 forintos indulóára kiverte a biztosítékot az almatermelőknél, akik tüntetéseket is szerveztek, és csak akkor csillapodtak le a kedélyek, amikor sikerült 20 forintos átvételi árról megegyezni.
Apáti Ferenc szerint az indulás után mindenki azt figyeli majd, milyen lesz a kínálat, hiszen a ténylegesen beérkező mennyiségek függvényében alakulnak a léalmaárak. Feltételezése szerint az átlagosnál alacsonyabb termés miatt lefelé nem nagyon mozdul el az ár, ha pedig a becsültnél is kisebb lesz a termés, akkor akár a 40 forintot is elérheti. De jelenleg ez megjósolhatatlan – tette hozzá.
Mint ahogyan a legnagyobb bizonytalansági faktorral, a lengyel felvásárlók esetleges megjelenésével kapcsolatban sem lehet most még jóslatokba bocsátkozni. Kérdés ugyanis, hogy Lengyelországban mekkora lesz a tényleges termés. A prognosztizált 2,7 millió tonna elég kevés, de ebben még lehet néhány százezer tonnás becslési hiba. Ha a lengyel feldolgozóknak hiányuk lesz alapanyagból, és megjelennek vásárlóként a magyar piacon, akkor az – ugyanúgy, mint 2017-ben – erősen árfelhajtó hatású lesz.
A magyarországi üzemek egy-egy jó évben 450 ezer tonna körüli léalmát dolgoznak fel, most pedig a teljes termés lesz ekkora. Ha a termés a szokásos arányban oszlik meg étkezési és ipari almára, akkor ebből 300 ezer tonna lesz a léalma.
Kérdéses marad
a jövedelmezőség
Bármennyire biztosnak látszanak is a magasabb árak, a tavalyi indulóár duplájánál is kérdéses az almatermelők – pontosabban az iparialma-minőséget előállítók – jövedelmezősége. Ha ugyanis a fagykárok miatt a szokásos termésük felét-negyedét tudják leszüretelni – márpedig várhatóan lesznek ilyenek a szabolcsi almatermelők között –, akkor még a 40 forintos árszint mellett sem könyvelhetnek el nyereséget. Apáti Ferenc szerint a megoldás a nyugat-európai minőségi átlag elérése lenne, vagyis az almatermés kétharmadának kellene elérnie az étkezési minőséget, és csak egyharmadának kellene léüzemekben végeznie, szemben a jelenlegi, éppen fordított helyzettel. | VG
