Elfogadás előtt a kkv-segítő stratégia

Elfogadásának utolsó szakaszába ért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott, A mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 című dokumentum – tájékoztatta a Világgazdaságot a szaktárca, amely a múlt héten nyújtotta be a kormánynak a magyarországi vállalkozások megsegítését célzó javaslatát. Az év elején összeállított program 2030-ig fogalmaz meg célokat, legfőbb célkitűzése az, hogy a hazai vállalkozásokkal megértesse: az életben maradásukhoz és a versenyképességük növekedéséhez fejlődniük kell, az innováció nem maradhat ki az üzleti modelljükből.

Fontos különbséget tenni a mikrovállalkozások, valamint a nagyobb cégek között ahhoz, hogy megtudjuk, mik a mindennapi problémáik – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem vállalkozásfejlesztési igazgatója. Szerinte Magyarországon rengeteg nagyon kicsi vállalkozás működik, egyes becslések szerint a hazai cégek 95 százaléka mikrovállalkozás, és csak a fennmaradó 5 százalékon osztoznak a közepes és a nagy vállalkozások. Ebből kiindulva a vállalkozások gondjai nagyon szerteágazók, de léteznek olyan problémák is, amelyekkel mindegyikük megküzd. Ilyen az adózás, valamint az átláthatóság. Az utóbbi kapcsán a szakember megjegyezte: a magyar cégekre általában jellemző, hogy rendkívül rendezetlenek, ami miatt gyakorlatilag finanszírozhatatlanok is. Gyakran előfordul, hogy egy átlagos magyar vállalkozó három-négy céget alapít, amelyeknek a mérete nem megállapítható, a tulajdonosi köre pedig szétaprózódott. További gond Radácsi László szerint, hogy a tulajdonosoknak nincs hosszú távú stratégiájuk, és mivel sok cég családi vállalkozás, beleütköznek a generációváltás problémájába is. Ráadásul a cégek kétharmada egyáltalán nem innovatív, a cégfejlesztéssel nagyon kevesen foglalkoznak.

Az ITM által benyújtott dokumentum kidolgozásához az idén márciusban és áprilisban minden megyében szakmai fórumokat szerveztek, feltárták a cégek helyzetét és legfontosabb problémáit, továbbá kikérték több mint ezer vállalkozó véleményét. E folyamat során a cégvezetők legfőbb problémaként az adminisztratív és a finanszírozási nehézségeket, a képzéssel, illetve a pályázati és támogatási rendszerrel kapcsolatos nehézségeket említették, de a digitalizáció és az innováció, a generációváltás, a magas adóterhek és a vállalkozói ismeretek hiánya is problémaként merült fel.

A szaktárca által kidolgozott terv mindezeken hét pillérben segítene, amelyek túlnyomó részben összhangban állnak a Radácsi László által vázolt problémákkal. A szakember a stratégia kapcsán megjegyezte: az állam keze némileg meg van kötve a magyar kkv-k felkarolásában, de egyes területeken jót tehet a célzott beavatkozás. Ilyen az igazán életképes vállalkozások kiválasztása és professzionalizálása, a vállalatvezetők oktatása, a cégek finanszírozásának segítése vagy a jogi és adózási környezet kedvezőbbé tétele.