A vállalati szektor alapvető forrásbevonási lehetőségiről szólva elmondta, hogy „vannak jó hírek és kevésbé jó hírek”, illetve olyan „házi feladatok, amiket még fejleszteni kell”.
Sok pénz jött hazánkba ebben a ciklusban, ezeket jól használtuk föl, a források 90 százalékát már felhasználtuk
– fogalmazott. Hozzátette, hogy az EU-t ebben erőteljesen megelőzzük, de Magyarország egy fejlődési szakaszban van az uniós tagállamokhoz képest.
„Itt van növekedésre tér, ezt használnunk kell” – mondta Szabó Levente László, hangsúlyozva, hogy részvényben, kötvényben jelentős potenciál van. A jelent nézve szerinte ez nem biztos, hogy jó hír, de a jövőt tekintve viszont van tér a növekedésre.
A GDP-vel párhuzamosan a hitelezés is növekszik: a 16 százalékos éves növekedésről elmondta, hogy további növekedésre van tér, de középtávon 8-10 százalék körüli hitelezés-bővülés lesz.
Azt gondoljuk, hogy a pénz ma olcsó
– emelte ki a vezérigazgató-helyettes, ugyanis az elmúlt években jelentősen csökkentek a kamatszintek és a kamatmarzsok is. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a BUBOR is alacsony szinten van – ami elsősorban a jegybanknak köszönhető.
A forinthitelek nőnek, a devizahitelek kevésbé – olyan alacsonyak a forintkamatok, hogy a magyar vállalatok is elsősorban ezt választják, nem kockáztatják az árfolyam-ingadozást – tette hozzá.
További jelentős kamatmarzs-csökkenést nem várnak, szerintük a fix hitelek nőni fognak, a devizahitelek pedig nem – körülbelül így lehet összefoglalni a vállalati hitelezés várható alakulását.
A pályázatokról elmondta, hogy a vissza nem térítendő pályázatok ebben a ciklusban nagyjából elfogytak, ugyanakkor lesz következő ciklus, lesznek újra források, érdemes ezekre odafigyelni, de ott vannak még az MFB-pontok is (10 éves, 0 százalékos finanszírozási lehetőség).
A generációváltás itt van, nem csak az agráriumban, de a bankokban is foglalkozni kell ezzel, és a kockázati tőke ehhez egy nagyon jó eszköz lehet – zárta előadását a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.
