Nem szabad félni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásától
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása számos területen jelenthet megoldást a munkaerőhiányra.
„A megváltozott munkaképességű dolgozók sokféle ágazatban elhelyezkedhetnek. Esetükben természetesen figyelembe kell venni a képzettség és a munkatapasztalat mellett az egyéni képességeket, speciális igényeket is. Előfordulhat, hogy ez egy-egy munkakör feladatainak újragondolásával is jár, de számos pozitív példát látunk, ahol kiváló és mindkét fél számára optimális megoldás született. A mai munkaerőhiánytól sújtott munkaerőpiacon racionális megoldás lehet számos vállalat esetében, ha az eddiginél aktívabban nyit olyan foglalkoztatási csoportok felé, mint például a diákok, a nyugdíjasok, valamint a megváltozott munkaképességű emberek” – mondta el Juhász Csongor, az éves szinten közel 12 ezer közvetített munkavállalót foglalkoztató Prohuman ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint fontos eloszlatni a tévhiteket, mert a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem jótékonykodás, hanem racionális gazdasági döntés, miközben természetesen számos pozitív társadalmi hatással is bír. A munkavállalás a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű emberek életminőségére is kedvező hatással van. A tapasztalatok szerint a munkaerőpiacra gyakran hosszú kihagyás után visszatérő embereknek nemcsak az életkörülményei javulnak, hanem önértékelésük, egészségi állapotuk és – azzal, hogy befogadó közegbe kerülnek – szociális életük is.
Fontos lenne ezen a területen fejlődni. Az előbbre lépés egyik feltétele pedig az lehet, ha a cégvezetők több információval rendelkeznének, ismernék a jó példákat, lehetőségeket, előnyöket. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a fajta tájékozottság nyitottabbá is tenné a vállalatokat ezen a téren, és több megváltozott munkaképességű dolgozó állhatna munkába országszerte
– összegezte a szakember.
Hozzátette: évről évre nő a megváltozott munkaképességű kiközvetített dolgozók száma a fővárosban és vidéken egyaránt, például könnyű fizikai munkás, varrodai dolgozó, futár, masszőr, pénzügyi asszisztens és on-site projektvezetői munkakörben is dolgoznak kollégák.
6 fontos gazdasági tudnivaló munkaadók számára megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén:
Állami támogatás igényelhető a bérre. Amennyiben egy vállalatnál a megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma eléri a 30 főt vagy arányuk az összes munkavállalóhoz viszonyítva meghaladja a 25 százalékot, illetve megfelel az egyéb feltételeknek, a vállalat kérheti akkreditációját, amely után az állam támogatást fizet a munkavállalók foglalkoztatásának támogatására. Az állami támogatás fordítható a munkabérre, a speciális igényű foglalkoztatás esetén felmerülő esetleges többletköltségekre, képzésekre vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakítására. Ezen költségeket 75-100 százalékig terjedő arányban téríti meg az állam. Az idei 42 milliárd forint után jövőre 43,5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben ezeknek az akkreditált cégeknek a támogatására.
Kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás. Minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató vállalatnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg 2019-ben megváltozott munkaképességű személyenként évi 1 341 000 forint.
A társasági adóalapot csökkentheti a törvényben meghatározott arányú megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása.
Kevesebb szociális hozzájárulási adó („szocho”:) a munkaadót a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén részkedvezmény illeti meg a szochoból a minimálbér kétszereséig. A szocho mértéke 2019. július 1-jétől 17,5 százalék, tehát ebből vonódik le a részkedvezmény.
Pályázaton igényelhető EU-s támogatásoknál kedvező szempont: az európai uniós pályázatokon nincsenek egységes feltételek, de a hátrányos helyzetű csoportokat (köztük megváltozott munkaképességű személyeket) is foglalkoztató cégek sokszor plusz pontokat, kedvezőbb elbírálást kaphatnak egyes pályázatokban. Jelenleg még futnak a „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projektek (EFOP-1.1.1-15 és VEKOP-7.1.3-15), amelyek keretében bérjellegű támogatásokat vehet igénybe a munkáltató.
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat és évente 5 munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű munkavállalónak.
Mit jelent a megváltozott munkaképesség?
Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, akinek az egészségkárosodását vagy fogyatékosságát a rehabilitációs hatóság szakemberei komplex vizsgálat keretében, munkaerő-piaci szempontok alapján vizsgálják, és a folyamat során megállapítják, hogy az állapot hogyan befolyásolja a munkavégzési, illetve munkavállalási képességet. Sokféle állapot vezethet megváltozott munkaképességhez, például a szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, pszichiátriai betegségek, de egy súlyosan asztmás, kerekesszékes vagy autista spektrumzavarral élő személy egyaránt tartozhat ebbe a körbe.
