Gyenge a minősége, de ha olcsó, megvesszük

A kutatásban megkérdezettek több mint fele (55,2 százalék) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5 százalék) egy vagy több alkalommal is, közöttük kétharmad arányban (67,8 százalék) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1 százalék) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók ötöde (20,3 százalék) hagyományos boltokban, áruházakban vette meg a hamis vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban a felmérés készítőinek értékelése szerint: a hamis terméket fogyasztók több mint harmadának döntését (37,7 százalék) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Körükben a válaszadók 93 százaléka azt állította, hogy ha az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.

A hamis vagy ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától leginkább a rossz minőség riasztja el a fogyasztókat. Az összeállítás szerint a nem vásárlók 71,2 százaléka, a vásárlók csaknem 60 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve a jótállás elvesztése.

Az idei felmérés eredményei jórészt összecsengenek a megelőző évivel. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület értékelése szerint optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontosnak tartják, hogy minél hangsúlyosabban figyelmeztessenek az egészségügyi és anyagi kockázatokra.

Kinek a kárára?

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a hamis áruk, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59 százaléka az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, mintegy 30 százaléka pedig a fogyasztókat tartja a hamisítás legnagyobb kárvallottjainak. Az egyéb gazdasági és társadalmi károknak – a korábbi évekhez hasonlóan – jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a válaszadók.