Gyenge a minősége, de ha olcsó, megvesszük
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kutatásban megkérdezettek több mint fele (55,2 százalék) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5 százalék) egy vagy több alkalommal is, közöttük kétharmad arányban (67,8 százalék) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1 százalék) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók ötöde (20,3 százalék) hagyományos boltokban, áruházakban vette meg a hamis vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban a felmérés készítőinek értékelése szerint: a hamis terméket fogyasztók több mint harmadának döntését (37,7 százalék) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Körükben a válaszadók 93 százaléka azt állította, hogy ha az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.
A hamis vagy ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától leginkább a rossz minőség riasztja el a fogyasztókat. Az összeállítás szerint a nem vásárlók 71,2 százaléka, a vásárlók csaknem 60 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve a jótállás elvesztése.
Az idei felmérés eredményei jórészt összecsengenek a megelőző évivel. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület értékelése szerint optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontosnak tartják, hogy minél hangsúlyosabban figyelmeztessenek az egészségügyi és anyagi kockázatokra.
Kinek a kárára?
A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a hamis áruk, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59 százaléka az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, mintegy 30 százaléka pedig a fogyasztókat tartja a hamisítás legnagyobb kárvallottjainak. Az egyéb gazdasági és társadalmi károknak – a korábbi évekhez hasonlóan – jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a válaszadók.
