Magyar gazdaság

Itthon is vannak tradíciói a tökfaragásnak, de ez ma már üzlet

Húsz éve eldöntendő kérdés, van-e Magyarországon halloween, vagy nincs. A kilencedik századtól létezik mindenszentek ünnep Európa ezen részén is, a tökfaragás megmaradt kapcsolt árunak, de angolszász értelemben itt nincs halloween.

A Valentin-nappal egy időben jelent meg a magyar köztudatban – valamikor a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – a halloween. Mindkét ünnep meghonosításában nagy szerepet játszott a honi kiskereskedelem, egészen pontosan a csemegeboltok, amelyek erre az alkalomra értékesíthettek a témába vágó nyalánkságokat – érdemes visszaemlékezni a Bon Bon üzletek kínálatára.

A magyar halloween ma már jókora vásárlótömeget mozgat meg, a partiboltoknak és a szupermarketeknek is kiemelt időszaka ez az „ünnep”, a zöldségesekről nem is beszélve, akik ekkor értékesítik a legtöbb, jellemzően ehetetlen, sárga belű kerek tököt, néha megdöbbentően magas áron. A sors fintora, hogy ezek azok, amelyek ebbe az ünnepkörbe belepasszolnak.

Az angolszászoknál halloween a november elsejei mindenszentek előestéje, vagyis október 31. naplementétől éjfélig. Ezt követően indul az egyházi ünnep, amikor a vallásuk miatt üldözött lelkekre emlékezünk. Nem mellesleg ehhez az ünnepkörhöz tartozik a november másodikai halottak napja is.

A keresztény egyház sok pogány hiedelemre alapozott ünnepet tartott meg, és igyekezett saját nyelvezetére, hitvilágára lefordítani, így lett 835-ben hivatalos ünnep a mindenszentek, amely a pogányok hiedelme szerint az a nap, amikor a holtak és élők közötti határ elvékonyodik, és a lelkek visszajárhatnak kísérteni. Még konkrétabban a kelta hiedelemvilágban a lámpákkal és a tűzgyújtással jelezték az úgynevezett napszezon végét, a sötét időszak kezdetét.

Természetesen az angolszászoknak erre van egy mondájuk Jack-o’-Lantern személyéről, de az igazság az, hogy ezen a napon az ijesztő töklámpásokat leginkább az ártó holt lelkek távol tartása miatt faragták. A kezdődő magyar keresztény világban is ismert volt a pogány és keresztény ünnep, így a tökből készült lámpa is. Ám a magyar hagyományokban ennél sokkal praktikusabb okokra vezethető vissza a tökfaragás kultúrája. A 11. század közepén Salamon Árpád-házi herceg (később hetedik magyar király) vitába keveredett unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval, aminek a vége az lett, hogy Salamont a visegrádi vár tömlöcébe vetették, és éjjelre töklámpásokkal vették körül, hogy szemmel tarthassák. A világító lámpák a dunai hajósoknak is jól jöttek, a folyó kanyarulatában segítette a navigációjukat, innen ered a fénylik, mint Salamon töke kifejezés.

Ez a legenda ma már a feledés homályába merült, de a tökfaragás mint praktikus őszi elfoglaltság megmaradt a magyar kultúrában. Ebben az időszakban (hideg és sötét esték) mindenki igyekezett a belső teret, a szobákat vagy a házat csinosítani, és persze bevilágítani, hiszen érkezőben volt a Mihály-nap, a vásározás és persze a Márton-nap, amikor az advent előtt még egyszer lehetett egy nagyot bulizni. A vásárt és a vigasságot sötétben nemigen lehetett csinálni, így a földeken termett, de ehetetlen tökökből lámpást faragtak, és ezzel ékesítették a teret.

Ebből persze nem következett automatikusan a halloween meghonosodása, ráadásul a magyar mondakörben nem is voltak olyan alakok, amelyek ehhez az időszakhoz köthetők. Így az új keletű ünnep megosztóvá vált Magyarországon, hiszen a legtöbben az angolszász területről veszik át a vonatkozó jelképeket és ikonokat, néha félreértelmezve, gyökerek nélkül, miközben az angolszászok a keltáktól eredeztetik az ünneprendszerüket, ám megvannak ehhez a gyökereik. A magyar halloween erősen amerikai beütésű kavalkád, amely elsősorban a gyerekeknek szól, és nem a felnőtteknek. Ugyanakkor a halloween szemmel láthatóan összehozza a családokat és a családos ismerősöket. Itthon nem jellemző az Amerikában bevett csokigyűjtés és a „trick or treat” (csokit vagy csalunk, csokit vagy csínyt, kapunk vagy csalunk), a magyarra teljességgel lefordíthatatlan kifejezés használata. Ám a jelmezesdi, a tökfaragás és a lakás díszítése rémisztő tárgyakkal össznépi játékká vált, ami mostanra milliárdos kiskereskedelmi bevételeket generál, és fellendítette a tökpiacot, amely néhány évtizeddel ezelőtt még nem termesztett a lámpáshoz használható tököket.

Gazdasági oldalról nézve egyébként az ünnepnek van haszna, hiszen az október, főleg a vége, jellemzően gyenge kiskereskedelmi időszaknak számít. Ilyenkor az emberek igyekeznek ráspórolni a karácsonyi szezonra, hiszen szeptemberben az iskolakezdés mindenkinek a pénztárcáját kivéreztette. Ha nem lenne ez az ünnep, nemigen lenne impulzusvásárlás, amely szép profitot hoz a gyengébb időszakban is, kiváltképp a zöldségeseknek, ahol az ősz beálltával egyre kevesebb primőrt lehet eladni.

Magyarországon tököt a

11.

századtól faragnak tradicionálisan

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik