Élen áll Budapest az energiaárakban
Tavaly decemberben euróban számolva Budapesten volt a második legalacsonyabb a villamos energia átlagos lakossági végfelhasználói ára az összehasonlításba bevont európai fővárosok között – tette közzé az Eurostat erre vonatkozó adatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A magyar fővárosban mért kilowattóránkénti 11,31 centnél csak a 7,55 centes belgrádi díjszabás volt alacsonyabb. Mivel Magyarországon a villamos energia hatósági ára – több más termékével és szolgáltatáséval együtt – évek óta nem változott, a budapesti ár csak a forint és az euró árfolyamának módosulása miatt térhet el az előző havitól. A lista másik végén Berlin áll 32,74 eurócentes árral, majd Koppenhága következik 30,96 eurócenttel.
A vásárlóerő-egységben (PPS = Purchasing Power Standard) megadott budapesti villamosenergia-ár azonban csak a kilencedik legalacsonyabb volt. A 18,86 PPS a másfélszerese a legalacsonyabb, 12,90, Helsinkiben megállapított PPS-nek, viszont a legrosszabbnak számító prágai 31,58 PPS-nek csupán közel a fele. Ezen összevetés szerint a budapestinél kedvezőbb volt a helyzet 2019 decemberében Bécsben, Párizsban, Ljubljanában, Luxembourgban, Belgrádban, Stockholmban és Vallettában is.
A földgáz 3,09 eurócentes árával Budapest ismét a legjobb helyre került. Stockholmban nyolcszor ennyit, 20,80 eurócentet kellett átlagosan fizetni a gáz kilowattórájáért, és a mögötte második legdrágább Koppenhágában is 9,51-ot. A gáz esetében Budapest jobban jött ki a vásárlóerő-paritáson vett összehasonlításból, mint az áram esetében, mert itt Budapestre a negyedik legalacsonyabb – vagyis legjobb – érték, 5,15 PPS jutott. Ennél csak a brüsszeli, a londoni és a luxembourgi adat kedvezőbb, az utóbbi 4,03 PPS-t tett ki. A legrosszabb érték ez esetben Stockholmé 20,88 PPS-szel.
Budapest szokásosan, a középmezőnyben végzett abban az összehasonlításban, amelyben az energiahivatal azt vizsgálta, hogy mekkora a hányadosa egy modellezett, kétkeresős háztartás villamosenergia- és földgázfogyasztási költségének, valamint a jövedelmének. Itt átlagosan 2200 kilowattóra áram- és 10 ezer kilowattóra földgázfogyasztást vettek alapul. A budapesti hányados 3,4 százalék volt, vagyis a modellháztartás jövedelmének ekkora hányadát vitte el az áram és a gáz kifizetése. A legkedvezőbb a luxembourgiak helyzete volt 1,1 százalékkal, a legkedvezőtlenebb pedig a belgrádiaké és a szófiaiaké 8,4 százalékkal.
