A z ősz sokkal kellemesebb volt az egy évvel előbbinél, a gazdálkodók nedves talajba tudtak vetni – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Mint emlékezetes, 2018-ban az őszi aszály miatt sok helyen gyakorlatilag a porba vetettek, tavaly viszont olyan területek is voltak, amelyek annyira átáztak, hogy az optimális vetésidőben nem lehetett gépekkel rámenni a földekre. Így volt is némi izgalom amiatt, hogy kikel-e a repce azokon a táblákon, amelyeken később vetettek, de kikelt.
A GOSZ információi szerint a búza és az egyéb őszi kalászosok vetése szinte száz százalékig a tervek szerint haladt. „Azt nem mondom, hogy az egész országban szép az állomány, de ahol optimális időben jó gépekkel, nem kapkodva sikerült vetni, ott nagyon jó képet mutatnak a táblák. Sokkal ígéretesebbek, mint az előző esztendőben” – tájékoztatott Vancsura József.
A tavaszi vetéseket előkészítő szántásokat is optimális időben és jó minőségben tudták befejezni, mert volt annyi csapadék, amennyi a felső 30 centimétert átáztatta. Az alatt viszont hiányzik a víz, ezért bíznak abban, hogy lesz még csapadék – ami hó formájában lenne a legkedvezőbb –, mert akkor jó szerkezetű talajon láthatnak hozzá a tavaszi vetésekhez. A hőmérséklet, az éjszakai mínusz 5–7 fokos fagyok nem okoznak problémát a növényeknek. A gazdálkodóknak viszont majd annál inkább, főleg, mert folyamatosan kivonják a forgalomból azokat a hatóanyagokat, amelyekkel egy menetben eredményesen védhetők meg a növények a kártevőktől és a kórokozóktól. Márpedig ha az időjárás nem segít keményebb, mínusz 10–15 fokos fagyokkal, akkor a kártevők gond nélkül áttelelnek, a gazdálkodóknak pedig sokkal több vegyszert kell kijuttatniuk a földekre. Vancsura József szerint a termelők tehát várják a mínusz 10–15 fokos fagyokat, amelyek segítenék a természetes növényvédelmet, és a gabonának sem ártanak. Persze, jobb lenne, ha a hidegebb idő hótakaró alatt érné a vetéseket – tette hozzá. Igaz, a búza anélkül is kibír ekkora fagyot, de mínusz 20 foknál hótakaró nélkül azért már „nézegetni kellene az állományt”, nincs-e fagykár.
A GOSZ-hoz érkezett információkat erősítette meg Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa is. Ő is nagy problémának tartja a vetőmagcsávázásra használt szer kivonását, mert így ahhoz, hogy se gomba, se kártevő ne támadja meg a növényt, jóval nagyobb dózisban és többször kell kijuttatni a szereket. Ez szerinte jobban terheli a környezetet a csávázószernél.
Az érdekképviseletnek a tagszervezetek arról számoltak be, hogy az őszi vetések nagy része jó állapotban van. Ahol későn kerültek a földbe a magok, ott közepes a fejlettség. A repce néhol túlfejlett, de már elvégezték azokat kezeléseket, amelyekkel megpróbálják visszafogni a növekedését, a gyökérzetét pedig a tavaszi vegetáció beindulásáig erősítik. A legtöbb területen szeptember és december között megfelelő mennyiségű, 150–180 milliméter, néhol 200 milliméternél több csapadékot mértek, csak Baranya egyes területeiről jeleztek hiányt. A belvíz sem jellemző, csupán Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki néhány helyen.
