Hiteleszközökkel segíti a gazdaságot az MNB
A jegybank szerint a likviditási krízist a bankrendszerben, a vállalati és a háztartási körben is kezelni kell – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a keddi kamatdöntés utáni online sajtótájékoztatón. A hitelmoratórium a legjobb lépés a cégek és a családok megmentésére – az NHP esetében is moratóriumot hirdetett az MNB –, ugyanis a reálgazdaság leállása által okozott likviditási sokkot a bankrendszerre teszi át, ennek mérete 3600 milliárd forint lehet teljes kihasználtság esetén. Ezt a sokkot az MNB átvállalja bankrendszeri szinten, ugyanis korlátlan likviditást nyújt a hitelintézeteknek, és a jegybank felkészül az egyes bankok likviditási problémáinak kezelésére. Fontos kérdés, hogy mi történik a felgyülemlett hátralékokkal. Nagy Márton szerint nem kellene tőkésíteni, hanem a hátralévő futamidőre egyenletesen kellene szétosztani őket, ez a megoldás a moratórium 80 százalékos kihasználtsága mellett 40 milliárd forint veszteséget okozna a magyar bankrendszernek. (A hétfő este megjelent kormányrendelet ennek a javaslatnak megfelelően intézkedett a moratóriumban érintett kamatok elszámolásáról, azaz ebben az esetben a bankok nem számíthatnak fel kamatos kamatot.) A Világgazdaság kérdésére az MNB alelnöke elmondta: a bankokat érdekeltté kell tenni abban, hogy éljenek a jegybanki hiteleszközzel, és a likviditást eljuttassák ahhoz a piaci szereplőhöz, amelyiknek szüksége van rá.
Az új repó eszközök teljes mértékben új likviditást jelentenek a bankrendszernek, ráadásul korlátlan mértékben állnak a hitelintézetek rendelkezésére – hangsúlyozta Nagy Márton. Nemcsak a hitelezést, hanem az állampapírpiacot is stabilizálják az új eszközök. A repó kamatozás fix, ami kiszámíthatóságot biztosít a bankoknak, az új eszközök igénybevétele ráadásul feltétel nélküli. A kötelező tartalék nem teljesítését az MNB nem szankcionálja, vagyis ezt is likviditásként használhatják a bankok. A hozamgörbe felfelé tolódott az elmúlt időszakban, ám az MNB döntésének nyomán korrigáltak a jegyzések.
Bizalmi válságot hoz a koronavírus miatt kialakult helyzet, amivel a legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk, meddig áll majd fenn – mondta Nagy Márton. A bizalmi válság mára pénz- és árupiaci válsággá növekedett, ami a vállalatok egy csoportjára hatott, a jövőben a munkaerőpiacra, a háztartásokra hathat, majd – a csökkenő fogyasztás révén – a vállalatok második köre is nehézségekkel szembesülhet. Nagy Márton kijelentette: a potenciális GDP megőrzéséhez a vállalatok hóna alá kell nyúlni, és meg kell oldani a háztartások likviditási gondjait. A koronavírus az összes ágazatot elérheti, ám a turizmust, a szállítást, a járműipart már most sújtja a járvány, és hamarosan az IT-szektorra is hatása lesz – magyarázta az MNB alelnöke. A konjunktúraindexek bezuhantak, ami visszaeső gazdaságot vetít előre. A globális turizmus lefagyott, könnyen előfordulhat, hogy a 2008-as válságot is meghaladja az ágazat visszaesése. Az előrejelzések napról napra romlanak, mind az USA, mind az eurózóna recesszióba süllyedhet. Nagy Márton felhívta a figyelmet: 100-150 éve nem látott alacsony hozamokkal szembesülünk, nem kizárt, hogy akár tíz évig negatív lehet a reálkamat, a devizapiaci mozgások jelentősek, 5-10 százalékos kilengés sem egyedülálló. A válság elérte a nyersanyagárakat is – utalt az olajárak bezuhanására –, az élelmiszerek ára ugyanakkor – a készletezés miatt megugró keresletre válaszul – világszinten is jelentősen emelkedik.
Egyedi likviditási problémák
Nagy Márton szerint az MNB javaslata alapján elrendelt hiteltörlesztési moratórium hatására a bankrendszer egészében nem változik a likviditás nagysága, a bankok közötti eloszlás ugyanakkor felborulhat. Ennek az az oka az alelnök szerint, hogy a fogyasztók az egyik banknál nem törlesztett hitelüket fogyasztásuk során úgy költik el, hogy az egy másik pénzintézetnél csapódik le. Az MNB – ígérte Nagy Márton – rendkívüli figyelemmel kíséri a pénzintézeteket, és ahol egyedi banki likviditási problémák lépnek fel – hiszen a moratórium ellenére a bankoknak a betétek után kamatot kell fizetniük ügyfeleiknek, valamint a pénzkivételek, utalások fedezetét is meg kell teremteniük –, ott a jegybank egyedileg is az átmeneti problémával érintett pénzügyi szolgáltatók segítségére siet. | VG
