Új határozatot hozott az országos főállatorvos az afrikai sertéspestis (ASP) leküzdésére, megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelésére. Az ASP felszámolását célzó mentesítési terv minimálisan kétezer négyzetkilométerben határozza meg a fertőzött területet, amelyen belül az ASP előfordulási helyét és a körülötte lévő pufferzónát szigorúan korlátozott területnek (szkt) kell tekinteni, és mintegy 300 négyzetkilométer kiterjedésűnek kell lennie.
A határozat szerint a szigorúan korlátozott területen belül tilos a vaddisznó társas és egyéni vadászata, és ideiglenesen felfüggesztették minden más vadászható állatfaj vadászati engedélyét is. A terület szkt-vé minősítése utáni kilencven napon belül minden azon belül eső, vaddisznót – vagy vaddisznót is – tartó vadasparkot kettős kerítéssel kell körülvenni, vagy más módon kell megakadályozni a szabadtéri vaddisznóállománnyal való érintkezést. A vadaskertben az adott vadászati év végéig úgynevezett diagnosztikai kilövésekkel, kártalanítás mellett fel kell számolni a teljes vaddisznóállományt, vagyis az ott lévő összes vaddisznót ki kell lőni. Ugyancsak mindegyik vaddisznót – vagy vaddisznót is – tartó vadfarmon fél éven belül teljesen fel kell számolni a vaddisznóállományt.
A főállatorvosi határozat szerint a fertőzött terület szkt-n kívüli részén a vaddisznóállomány gyérítése céljából diagnosztikai célú kilövést kell elrendelni. Ennek mértékét a lezárt 2019–2020-as vadászati év számai határozzák meg, és az ekkor lelőtt vaddisznók számának 150 százalékát kell elérnie. Ha a helyi járványvédelmi központ vezetője úgy ítéli meg, hogy a másfélszeres kilövéssel az ASP elleni védekezés stratégiai célkitűzésében foglaltnak megfelelő állománysűrűség nem vagy csak hosszú idő alatt valósulna meg egy adott vadászterületen, sokkal nagyobb gyérítésről is intézkedhet. Az előírt egyedszám 40 százalékát az adott vadászati évben szeptember 30-ig kell teljesíteni, ha pedig ez nem történik meg, az állategészségügyi hatóság külső segítség bevonását is igénybe veszi az állománygyérítéshez.
A határozat részletesen szabályozza, hogy mit kell tenni az ASP szempontjából közepes és alacsony kockázatú területeken. Leírja továbbá, hogy mentesítési terv kiadásakor már nincsenek Magyarországon alacsony kockázatú területek, az azokra vonatkozó előírások csak a járványügyi helyzet esetleges kedvező változása után alkalmazandók. Változtak a kártalanításra vonatkozó szabályok is, a szakértők szerint a vadászok érdekeltebbé váltak a vaddisznótetemek bejelentésében. Ezek kereséséért óradíj nem, a megtalált tetemek után azonban harmincezer forintos állami kártalanítás jár.
A szabályozás célja, hogy minimalizálja az állatok találkozási lehetőségét, ezzel a kór terjedésének esélyét – mondta a Világgazdaságnak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A tavaly kilőtt mennyiség 150 százaléka bizonyos területeken – például Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg egyes régióiban – biztosan teljesíthető, de lehetnek olyan vadászterületek, amelyeken nem ilyen sűrű az állomány. Az elnök szerint kérdés, hogy ha nem érik el ezt a mennyiséget, az milyen következményekkel jár. A vadászok azzal tudják igazolni a megfelelő szándékot, hogy mennyit járták a területet.
A tavalyi mennyiség
150
százalékát kell kilőni
