Megnyitotta a pénzcsapot a jegybank
Új, hosszú futamidejű (három, hat és 12 hónapos, illetve három- és ötéves) hiteleszköz bevezetéséről döntöttünk, az alultartalékolási szankció felfüggesztésével pedig felmentést adunk a bankoknak a kötelező tartalék teljesítése alól – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Tenderen dől el az új eszközök kamata, de annak az alapkamat szintjét meg kell haladnia. Kifejtette, hogy a likviditási krízist a bankrendszerben, a vállalati és a háztartási körben is kezelni kell, utóbbi kettőnél a legjobb megoldás a hitelmoratórium, ami a sokkot a bankrendszerre teszi át. Ennek mérete legfeljebb 3600 milliárd forint lehet, de a jegybank szerint várhatóan 80 százalékos lehet a felfüggesztés kihasználtsága, ami 2900-3000 milliárdos szintet feltételez. A moratórium 40 milliárd forint veszteséget ró a magyar hitelintézetekre, ha a felgyülemlett hátralékot egyenletesen osztják szét. A sokkot az MNB átvállalja bankrendszeri szinten, ugyanis korlátlan likviditást nyújt a hitelintézeteknek, az egyedi problémákat pedig külön kezeli. A Világgazdaság kérdésére Nagy Márton elmondta: a bankokat érdekeltté kell tenni abban, hogy éljenek a jegybanki hiteleszközzel, és a likviditást eljuttassák ahhoz a piaci szereplőhöz, amelyiknek szüksége van rá.
Az új eszközök teljes mértékben új likviditást jelentenek a bankrendszernek, ráadásul korlátlan mértékben állnak a hitelintézetek rendelkezésére – húzta alá az MNB alelnöke. Nemcsak a hitelezést, hanem az állampapírpiacot is stabilizálják az új eszközök. A kamatozás fix, ami kiszámíthatóságot biztosít a bankoknak, az eszközök igénybevétele nem kötött feltételekhez. A hozamgörbe felfelé tolódott az elmúlt időszakban, azonban a jegybanki döntésre várva már az elmúlt napokban korrekció indult. Az alapkamat 0,9 százalék maradt, és a többi monetáris kamatszint sem változott a kamatdöntő ülésen. A kiszorítandó likviditás továbbra is legalább 300-500 milliárd forint lesz, azonban Nagy Márton szavai szerint itt még a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap a legalább szó. Az MNB további intézkedései között szerepel, hogy a múlt hétfőn bejelentett, egyhetes hiteleszköz évesített kamatát 0,9 százalékban határozták meg, valamint az egynapos hiteleszközt – szintén 0,9 százalékos rátán – korlátlan mennyiségben teszik elérhetővé a bankok számára. Az alelnök hangsúlyozta: a legfontosabb horgony továbbra is az infláció, de fél szemüket a piaci likviditás biztosításán tartják. Mindezek hatására napközben az euró-
forint árfolyam nyolc forinttal is gyengült, majd a 355-ös szintre korrigált a kurzus.
Gyors felpattanással számolnak jövőre
A frissített makropálya szerint 2-3 százalékos idei GDP-növekedést vár az MNB, azonban a legtöbb elemzőhöz hasonlóan jövőre gyors felpattanással számol, 4-4,8 százalékkal bővülhet a gazdaság. Fontos hangsúlyozni, hogy az előrejelzést március 19-én zárták le, az azóta bekövetkezett változásokkal már nem számolhattak. A jegybank V alakú kilábalásra számít, azonban a járványhelyzet alakulása ezt akár jelentősen rosszabb, U alakú válsággá is fokozhatja, sőt, L alakú, felpattanás nélküli forgatókönyv is elképzelhető. Az inflációs várakozásokat szintén mérsékelték, 2,6-2,8 százalékos pénzromlást prognosztizálnak 2020-ra, amit az olajárak átmeneti beszakadása indokol. Jövőre 3,4-3,5 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex az olajárak rendeződése és a gazdasági fellendülés következtében. | VG
Nagy Márton: a kiszorítandó likviditás továbbra is legalább 300-500 milliárd forint lesz
