Berobbant az e-kereskedelem tavasszal

Bár a koronavírus csak március második felében tört be a magyar lakosság hétköznapjaiba, az online kiskereskedelem első negyedéves eredményeire így is hatással volt: az e-kereskedők három hónap alatt mintegy 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek, bruttó 149,6 milliárd forint értékben. A piac egészére nézve ez rendelési számban 15,9, míg értékben 21,4 százalékos bővülés 2019 első három hónapjához viszonyítva.

A magyar online piac a felmérés értékelői szerint szerencsésnek mondható: több európai országgal ellentétben a magyar kormány nem függesztette fel az online kiskereskedelmet, így a szektor bővülése a második negyedévben még látványosabb lehet. A GKI Digital várakozásai szerint ez akár rekordközeli, 34-35 százalékos bővülést is hozhat az április–júniusi időszakban.

Számolva az év második felére várt vásárlóerő-csökkenéssel és gazdasági recesszióval (amelynek során az év végéig akár 3-7 százalék körül is csökkenhet a hazai GDP), az éves online forgalom tekintetében drasztikus változások helyett valószínűleg inkább átrendeződések lesznek. Az első két negyedév megnövekedett online vásárlói bázisa és rendelésszáma összességében segíthet azonban abban, hogy az online kereskedelem az év második felében is tartani tudja a növekedés gyorsuló dinamikáját. Így a piac – a 2019-es 16 százalékos bővülést követően – éves szinten 25 százalékkal nőhet.

A koronavírus-járvány hatásaként átrendeződés figyelhető meg a logisztikában. Míg például az Egyesült Államokban egyértelműen a click and collect (az online rendelés üzletben történő átvétele) a legkedveltebb és legbiztonságosabbnak kikiáltott megoldás, Magyarországon a házhoz szállítás és a csomagautomata az a két átvételi mód, amely a vírus időszakában növekedni tudott. Az átadópontok szerepe ezzel együtt nagymértékben csökkent. Sok személyes átvételi pont és külső csomagpontként is szolgáló üzlet zárt be vagy vesztett vásárlóbázist a home office miatt, számottevő hatást gyakorolva az online rendelések kézbesítési módjára.

Míg 2019-ben a belföldi rendelések mintegy 43 százaléka valamilyen személyes átvételi mód révén került a vásárlóhoz (például csomagpont vagy bolti átvétel), addig 2020 tavaszán a csomagponti, személyes átvételre eső forgalom döntő részben átterelődött a házhoz szállítási szolgáltatást nyújtó logisztikai cégekhez. Ennek köszönhetően a futárszolgálatok egész áprilisban karácsonyi (novemberi, decemberi) vagy akár azt meghaladó csomagszámokkal dolgoztak.

A házhoz szállításnál minden logisztikai cég gyorsan megoldotta az érintkezésmentes átadást, az aláírás kikerülésére különböző módszereket dolgoztak ki. Segíti a futárszolgálatok helyzetét, hogy immár – sok év után – végre nem probléma a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő felvétele, és a kézbesítést több olyan külső körülmény is könnyíti, amely egy hagyományos év végi csúcsra egyáltalán nem jellemző: a városokban a forgalom erősen visszaesett, könnyebben, gyorsabban lehet közlekedni és parkolni.

A többletforgalom forrásai

- Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszerboltokból, részben a bezárt vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból.

- Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, és a normál esetben jellemzően csak a tavasz végén beinduló otthon-kert-barkács termékek iránti kereslet is érezhetően emelkedésnek indult már márciusban.

- Extra költés: a vásárlások egy része pluszként jelentkezik, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni, mint például az otthoni munkához kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sportfelszerelések, sporteszközök, játékok, videojátékok és a főzéshez, otthoni hajápoláshoz kapcsolódó eszközök.