Többlettel indult az idén az ország pénzügyi mérlege
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEnyhe, 89 milliárd forintos többlettel zárta az első negyedévet az államháztartás pénzügyi mérlege, ami a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 0,8 százalékos szufficit – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes pénzügyi számláiból. Az elmúlt négy negyedév deficitje 2 százalékot tett ki. Az MNB jelentése szerint a maastrichti, GDP-arányos államadósság március végére 66,8 százalékra emelkedett a tavaly év végi 66,3 százalékról.
Az első negyedév kedvező egyenlege az év eleji pozitív makrogazdasági folyamatoknak és az egyéb tartozások csökkenésének köszönhető – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A vírus március közepén jelent meg Magyarországon, így az első három hónap még jól alakulhatott, a második negyedévtől azonban várhatóan kedvezőtlenebbek lehetnek a folyamatok a koronavírus miatt. A deficitet a kiadások emelkedése és a bevételek csökkenése egyaránt ronthatja. Regős Gábor 2020-ban az államháztartás 3,8 százalékos hiányát várja, ami azonban a bizonytalanság miatt 3–5,4 százalék között mozoghat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a hiány emelkedését várja, és 5–5,5 százalék közötti deficittel számol. Az állami költések GDP-arányosan 1–2 százalék között alakulhatnak, az intézkedések zöme inkább a korábban tervezett ráfordítások átcsoportosításából adódik. A szakértő hozzátette: az utófinanszírozott uniós pénzekből a tervezettnél gyengébb forintárfolyam miatt többletforrások állnak a kormány rendelkezésére.
A maastrichti adósság az alappálya szerint 73–74 százalék között alakulhat – magyarázta Németh Dávid. A GDP visszaesésének mértéke azonban az államadósságra is erős hatással lesz, kedvező esetben a 70 százalék sem elképzelhetetlen, míg a gazdasági tevékenység várakozásnál nagyobb csökkenése akár 75 százalék fölé is lökheti az adósságrátát.
A K&H Bank elemzője hozzáfűzte: mindkét fiskális mutató esetében sok múlik azon, hogy a leállás miatt kieső adóbevételek mikor és milyen szinten térnek vissza. Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság év közben rendszeresen hullámzik a finanszírozás szerkezete miatt, ám a mostani adatban a negyedéves alapú GDP-csökkenés is szerepet játszhatott. A szakértő előrejelzése szerint az év végére 72,6 százalékra emelkedhet a GDP-arányos adósság.
