Trendfordulót hozhat a válság

Miközben az adófajták száma az elmúlt öt évben csökkent, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint felét továbbra is három nagy adó (áfa, szocho és szja) adja, ebből az általános forgalmi adó részaránya 30 százalék. A számlázóprogramok adóhatósághoz történő bekötésével és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedésekkel összefüggésben rekordösszegű áfa folyt be tavaly a költségvetésbe (15 százalékkal több, mint egy évvel korábban).

Az adófajták közül tavaly megszűnt az eva, ez volt az első olyan egyszerűsített adónemünk, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, személyi jövedelemadó, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat kivetni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre.Az eva szellemi örökségét a kata, a kiva és kisebb részt az ekho viszi tovább. Ráadásul, nem meglepő módon, az érdeklődés irántuk tavaly kifejezetten nőtt, katából 27, kivából 70 százalékkal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár a kisadókból származó bevétel egyelőre szerény részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2 százalékot), de láthatóan betöltik az adópolitikai céljukat.

Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó, amelynek mértéke jelenleg nulla százalék. Bár ebből az adófajtából bevétele egyelőre nincs az államnak, nem árt résen lenni, sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem egy új adót bevezetni.

Már az idei év termése a veszélyhelyzet miatt bevezetett „másfél” új adó. Az egyik a visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely – bár átmenetinek indult – úgy tűnik, hosszú távon is marad. A másik, a bankokra kivetett pluszadó elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen csak egy meglévőt egészített ki egy új sávval.

A bevezetett új kiskereskedelmi adó is jelzi: kétséges, hogy az idén hogyan alakul majd az adófajták mennyisége. Egyrészt júliustól esedékes a tb-járulékok összevonása, ami csökkenteni fogja a számukat. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos. Másrészt a jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha további új adófajtákkal kívánnák fedezni a válságkezelés költségeit. Minél tovább tart a veszélyhelyzet és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, Fehér Tamás szerint annál valószínűbb, hogy új adónemek jelennek majd meg a palettán.

Mi minősül adónak?

Nem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak. Vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Ilyenek az eljárási díjak, például az autópálya-használati díj. A klasszikus társadalombiztosítási járulékok sem adók, mert tipikusan maximáltak, vagyis a mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, ezeket adónak tekintettük. A bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak. Adónak tekinthetők viszont azok a nem közvetlenül az államnak fizetendő, de államilag kikényszerített befizetések, amelyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ennek tipikus példája a kötelező kamarai regisztrációs díj. | VG