Májusban is lassult a drágulás

Májusban 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi azonos időszakhoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az infláció áprilisban 2,4 százalék volt. A májusi adat 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb a Világgazdaság hétfőn közölt elemzői konszenzusánál. Az alapfolyamatok azonban megegyeznek az elemzői várakozásokkal: az élelmiszerek gyors, 8,4 százalékos drágulása és az üzemanyagok árának beesése határozta meg a fogyasztói árindexet. A KSH kommentárja szerint az infláció lassulásában a szolgáltatásoknak a tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. A maginfláció az előző havi 4,3 százalékról a jegybanki toleranciasáv tetejére, 4 százalékra mérséklődött, a Magyar Nemzeti Bank által közölt adószűrt maginfláció pedig az áprilisi 3,8 százalékról 3,5 százalékra süllyedt. A mutatók érdemi csökkenése az árnyomás enyhülését jelzi.

Idén 3,2 százalék lehet a fogyasztói árindex, jövőre pedig 3,7 százalékra kúszik fel a drágulás üteme – mondta lapunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az olajárak és a forint árfolyama egyaránt nagyobb mértékben befolyásolhatja, akár felfelé, akár lefelé is eltolhatja a pénzromlás mértékét. Szerinte a maginfláció idén 4,3 százalék lehet, 2021-ben azonban a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat, 3,7 százalékra mérséklődhet, az adószűrt mutató 2020-ban és 2021-ben egyaránt 3,7 százalék lehet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő hónapokban az infláció a 3 százalékos cél közelébe emelkedhet, nyár végén pedig meghaladhatja azt, idén átlagosan 3,3 százalék lehet a drágulási ütem. Az üzemanyagok idei alacsony bázisa jócskán megemelheti a fogyasztói árindexet, ami 2021-ben átlagosan 3,7 százalék lehet, ugyanakkor jövő év áprilisában ideiglenesen akár az 5 százalékot is meghaladhatja. Emlékeztetett: a járványhelyzet idején a fogyasztói kosár nem tükrözi a tényleges vásárlásokat, üzemanyagból a töredéke fogyott a felmérésben szereplő mennyiségnek, egyes termékekre pedig nem volt kereslet.

Ha a tartósan magas maginfláció nem lassul a következő hónapokban, nő az esélye annak, hogy az egyszeri járványhatások kifutásával a fogyasztói árindex is gyorsul – nyilatkozta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Idén 3 százalék lehet a drágulás üteme, jövőre pedig 3,5 százalékra gyorsulhat, a maginfláció tartósan magas lehet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szintén emelkedő fogyasztói árindexszel kalkulál, amely ősszel megközelítheti a 3 százalékot. Idén 3 százalék lehet a pénzromlás mértéke, azonban jövőre csupán 2,5 százalékkal emelkedhetnek az árak az elemző szerint.