Lemaradt a régiós élmezőnytől a magyar mezőgazdaság, az élelmiszerárak viszont megközelítették az uniós szintet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unióban 2024-ben 257,7 millió tonna gabonát és rizst takarítottak be, ami 5,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A mezőgazdaság kibocsátása hosszabb távon is csökkenő pályán mozog: 2014-ben még rekordnak számító 307,9 millió tonnás termést értek el, vagyis tíz év alatt több mint 50 millió tonnával mérséklődött az uniós kibocsátás. A gabonaterület ugyanezen időszak alatt 9,5 százalékkal zsugorodott.
Az Eurostat Key figures on Europe 2026 című kiadványa szerint Franciaország adta az uniós gabonatermés 20,8, Németország 15,2, Lengyelország pedig 13,3 százalékát. A szomszédos országok közül Románia 6,9 százalékos részesedéssel még bekerült az öt legnagyobb termelő közé, Magyarország azonban már nem.
Mezőgazdaság: az időjárás vetette vissza a magyar gabonatermést
A magyar növénytermesztés sérülékenységét jól mutatja, hogy 2024-ben a szemeskukorica termése 900 ezer tonnával, 15,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ennél is nagyobb volt a visszaesés Romániában, ahol 2,8 millió tonnával, 31,7 százalékkal termett kevesebb kukorica.
Magyarországon az árpa kibocsátása még erősebben, 30 százalékkal – mintegy 700 ezer tonnával – esett vissza, miközben uniós szinten 3,4 százalékos növekedést mértek. A különbség arra utal, hogy a magyar termelést az uniós átlagnál sokkal erősebben érintették a kedvezőtlen időjárási és hozamviszonyok.
A probléma nem új keletű. A 2022-es aszály idején Magyarország teljes gabonatermése 35 százalékkal, 4,9 millió tonnával zuhant. A 2023-as részleges korrekció után tehát 2024-ben több meghatározó kultúránál ismét jelentős visszaesés következett be.
Lengyelország ezzel szemben jóval diverzifikáltabb pozícióban van. A lengyelek az uniós gabonatermés több mint 13 százalékát adták, miközben az ország részesedése a zöldségtermelésből 8,4, a gyümölcs-, bogyós- és diótermelésből 7,2 százalék volt. Az uniós almatermésnek önmagában csaknem 30 százaléka Lengyelországból származott.
Lengyelország az állattenyésztésben is jóval nagyobb szereplő
Az állati termékek piacán még látványosabb a különbség. Az EU-ban 2025-ben 21,9 millió tonna sertéshúst, becslések szerint 13,5 millió tonna baromfihúst és 6,3 millió tonna marhahúst állítottak elő.
Lengyelország az uniós baromfihús-termelés 21,5 százalékával az első helyen állt. Emellett a tejtermelésből 9,9, a marhahúsból ugyancsak 9,9, a sertéshúsból pedig 9,1 százalékkal részesedett. Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia egyik felsorolt állati termék esetében sem került be az öt legnagyobb termelő közé.
Uniós szinten ugyanakkor az állati termékek kibocsátása az elmúlt évekhez képest inkább stabil vagy növekvő volt:
- a sertéshústermelés a 2023-as 20,6 millió tonnáról 2025-re 21,9 millió tonnára,
- a baromfihúsé 12,5 millióról 13,5 millió tonnára emelkedett,
- a marhahústermelés ezzel szemben 6,4 millióról 6,3 millió tonnára mérséklődött,
- a nyerstej mennyisége a 2023-as mintegy 161 millió tonnáról 2024-ben 161,8 millió tonnára nőtt.
A számok alapján a magyar élelmiszeripar alapanyag-ellátási versenyhátránya elsősorban nem az uniós termelés általános visszaeséséből, hanem a hazai növénytermesztés nagyobb ingadozásából és a lengyelhez képest kisebb állattenyésztési volumenből következik.
A termelői árak estek, a bolti élelmiszerekák nem
Az alapanyagpiacon 2024-ben jelentős árcsökkenés zajlott le. Az uniós gabonafélék termelői ára átlagosan 13,5 százalékkal mérséklődött, és már 35,7 százalékkal maradt el a 2022-es csúcstól. A gabona ugyanakkor még így is körülbelül ötödével drágább volt, mint 2020-ban.
Magyarországon az agrártermelői árak korrekciója különösen erős volt: 2024 első negyedévében éves alapon 24 százalékos csökkenést mértek, ami a legnagyobb visszaesés volt az EU-ban. Romániában 18, Szlovákiában és Csehországban 17-17 százalékkal estek az árak.
A fogyasztói árakban azonban ez csak részben jelent meg. Az Eurostat 2024-es összehasonlító árszintindexe szerint a magyar élelmiszerek és alkoholmentes italok árszínvonala már megközelítette az uniós átlagot. Magyarország drágább volt Romániánál, Lengyelországnál, Szlovákiánál és Csehországnál, miközben Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában magasabb élelmiszerárszintet mértek.
Románia árszínvonala 22 százalékkal maradt el az EU átlagától, ezzel a tagállamok között a legalacsonyabb volt. A magyar adat ezzel szemben már csak néhány százalékkal lehetett az uniós átlag alatt, vagyis a hazai vásárlók a régió alacsonyabb jövedelmi szintje ellenére egyre inkább nyugat-európai árszinttel találkoznak az üzletekben.
Bővül az ökológiai termelés, de Magyarország még nem tartozik az élmezőnyhöz
Az EU ökológiai művelésű és átállás alatt álló területe 2024-ben meghaladta a 16,8 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,6 százalékának felelt meg. Ez magasabb arány a 2022-ben mért 9,1 és a 2021-es 9,9 százaléknál.
Magyarországon hosszabb távon jelentős bővülés történt: 2012 és 2022 között 145 százalékkal nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont terület. A növekedés üteme meghaladta a romániai 123 százalékot, de elmaradt a horvátországi, portugál vagy bolgár bővüléstől.
Az Eurostat térképe ugyanakkor azt mutatja, hogy a szomszédos országok között jelentős különbségek maradtak fenn. Ausztriában és Szlovéniában az ökológiai területek aránya jóval az uniós átlag felett alakult, míg Románia, Horvátország és Lengyelország alacsonyabb kategóriába tartozott.
Összességében a magyar agrárium regionális középmezőnyben helyezkedik el, de a termelési volumen, az időjárási ellenálló képesség és az állattenyésztés mérete alapján egyre nagyobb a különbség Lengyelországhoz képest. A hazai élelmiszerárak közben gyorsabban közelítettek az uniós átlaghoz, mint amilyen ütemben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés versenyképessége javult.
