Több támogatás érkezhet Brüsszelből

Magyarország a 2014–2020-as uniós ciklusban elérhető források 48 százalékát hívta le eddig, az arány 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Amiatt korai aggódni, hogy Brüsszelben ragadna egyetlen forintnyi támogatás is, hiszen egyrészt a ciklus hét- plusz kétéves, tehát 2022 végéig van még idő, másrészt a 2007–2013-as időszakban jóval kedvezőtlenebbek voltak az időközi részeredmények, végül mégsem vesztett pénzt az ország. A mostani hétéves időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. Bár az EU a január 31-i Brexit óta papíron már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a britekre vonatkozó, év végéig tartó átmeneti időszak, valamint az őket is érintő fejlesztési programok kifutása miatt.

Főként a brit kilépés, valamint az uniós testület változó prioritásai miatt előzetesen arra lehetett számítani, hogy a 2021–2027-es uniós ciklusban akár 15-20 százalékkal kevesebb forrás jut Magyarországnak. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) javaslatcsomag valóban visszaesést sejtet, hiszen a mostani várakozások szerint az előző érára jutó, mintegy 9000 milliárd forinttal szemben a folytatásban „csak” nagyjából 7400 milliárddal számolhatunk. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azonban a Világgazdaságnak kiemelte: fontos szempont, hogy euróalapú az elszámolás, a magyar gazdaság erejét és mozgásterét tekintve középtávon bizakodásra adhat okot, hogy az éppen aktuális, 350 forint feletti árfolyammal szemben állítólag 330-as kurzussal tervez a kormányzat. A Mapi csoportot is irányító szakember várakozásai szerint még ez év őszén véglegesítik a sarokszámokat, ezután, akár már a jövő év elején, meg is érkezhetnek az új ciklus első pályázatai. Az MFF mellett a következő évek lehetőségeit nagymértékben meghatározhatják a helyreállítási alap, az RFF (Resources for the Future) forrásai is – hangsúlyozta lapunknak a szakember. Az Európai Unió egészét nézve az MFF-ben lévő 1100 milliárd euróhoz hozzájön az RFF-en keresztül hozzáférhető 750 milliárd euró, márpedig ez az 1850 milliárd eurós összeg több, mint amennyi a most záruló ciklusban rendelkezésre állt. A helyreállítási alapból legnagyobb arányban a dél-európai országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ciprus) részesülhetnek, de a legfrissebb hírek szerint Magyarország is számolhat legalább 6, az optimistábbak szerint akár 8 milliárd euróval. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 25 milliárd euróval szemben a hazai számláló a két program révén együttesen akár 28-30 milliárdig is felkúszhat 2021 és 2027 között.

A Mapi csoport vezérigazgatója szerint Magyarországot versenyelőnyhöz juttathatja, hogy a jelek szerint a járványhelyzet által okozott gazdasági válság kezelése kellően hatékony, így a GDP várhatóan nem zuhan akkorát, mint számos más térségbeli országban. És mivel a fejlesztéspolitika a veszélyhelyzet alatt felpörgött, elvárható, hogy ezután is elbírálják a pályázatokat akár egy-két hónap alatt. Mindez Essősy Zsombor szerint oda vezethet, hogy 2021 tavaszára-nyarára számos projektjavaslatot fogadhatnak el, akár a hétéves keret 25-30 százalékára kötelezettséget lehetne vállalni. Átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva, ha 10 milliárd eurónyi támogatás kerül közvetlenül a gazdaságba, akkor a versenyszféra, köztük számos magyar tulajdonú kkv, illetve nagyvállalat, 20 milliárd eurónyi beruházásba vághat bele már jövőre.