Hatalmas piac nyílik meg az italgyártó cégek előtt
Bár a kereskedelmi törvény módosítását sokan a kisüzemi sörfőzdék térnyerésével azonosítják, a kizárólagos szerződések tilalma az üdítő- és ásványvízgyártó cégekre is vonatkozik. A cél hosszú távon pedig nemcsak az, hogy a vendéglátóhelyeken felszolgált italok 20 százaléka a kistermelőktől származzon, hanem az is, hogy az áruházak polcain is elérjék ezt az arányt. Azért sem érdemes csak a sörre korlátozni a jogszabályváltozást, mert míg az éves hazai sörfogyasztás 64 liter fejenként, addig 131 liter ásványvizet iszunk évente, szénsavas üdítőből (beleértve az ízesített vizeket) pedig 86,5-et. Emellett fejenként 29,6 liter gyümölcslét, illetve 10,5 liter jeges teát is elfogyasztunk a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség adatai szerint.
A törvénymódosítást előterjesztő Kósa Lajos Fidesz-alelnök arról beszélt, hogy a 166 milliárd forintos sörpiac 95 százaléka a három nagy gyártó kezében van. Viszonyításképpen: a szénsavas üdítők piaca 90 milliárd forintos, az ásványvizeké 78 milliárdos, de a hagyományos gyümölcslevek értékesítése is 66 milliárd forint volt tavaly júniustól ez év májusáig – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt adatokból. A vizsgált időszakban volumenben stagnált, értékben viszont 5 százalékkal nőtt az ásványvizek piaca, ezek bolti eladása meglehetősen koncentrált: a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek 71 százalékkal részesednek a forgalomból. A gyártói márkák iránti igény 8 százalékponttal ugrott meg a saját márkás termékek rovására, ezzel a piacrésze immár a 72 százalékot súrolja. Legtöbbet a szénsavmentes ásványvizekre költöttünk, a forgalom több mint felét tették ki ezek a termékek.
A szénsavas üdítők piaca viszont nemcsak a drágulás miatt nőtt, a 10 százalékos értékbeli növekedés mellett a volumen is feljebb kúszott 4 százalékkal. Itt még nagyobb a gyártói márkák fölénye, mindössze a szegmens tizede jut a saját márkás termékeknek. Hasonlók az erőviszonyok a csomagolás terén: az aludobozok piaci része 9 százalék, az összes többi üdítő flakonos. Az eladott üdítők 68 százaléka tartalmazott cukrot, ugyanakkor 11 százalékponttal nőtt a cukormentes változatok részaránya. A vizsgált időszakban több mint 215 millió liter klasszikus gyümölcslé fogyott, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, értékben ez 10 százalékos felfutást hozott. A nektárok és a százszázalékos gyümölcstartalmú készítmények 36-36 százalékot hasítottak ki a forgalomból, míg a fennmaradó 28 százalék a gyümölcsitaloké. A forgalom 35 százalékát a saját márkás termékek tették ki. Meghaladta a tízmilliárd forintot a narancslére költött összeg, ami 16 százalékos részaránynak felel meg. A második és harmadik helyen az alma- és az őszibaracklé áll, megelőzve a vegyes gyümölcsleveket – mind 10–15 százalék közötti részesedést tudhatnak magukénak.
